“Igény az vóna rá”

Akt.:
Illusztráció
Illusztráció
Mindig is foglalkoztatott, hová kerül, s mi lesz a sorsa annak a sok értékes cuccnak, amit a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal lefoglal, ha úgy tetszik, örökbe fogad a bűnözőktől, lebukott csempészektől. Palicz István írása.

Azzal tisztában voltam, hogy a „migráns” dohány- áruk, szeszes italok és élelmiszerek darálók, kemencék gyomrában végzik, és a hamisított ruhaneműk, lábbelik többsége is hasonló sorsra jut – legalábbis a hivatalos kommunikáció és a nagy médianyilvánosság előtt elkövetett megsemmisítések tükrében.

Szerintem ez nagyfokú pazarlás, hiszen ezekből a termékekből is lehetne némi pénzt csinálni (egyesek bizonyára csinálnak is), ráadásul „igény az vóna rá”, a ruhákat pedig jó néven vennék a rászorulók, segítőszervezetek.

Ugyanakkor nagyon hülyén venné ki magát, ha a hatóság egyszerre legális konkurensévé válna a nagy múltú „külföldi beszállítóiparnak”, egymással versengve hirdetnének akciót kétes eredetű és minőségű cigiből, piából, kajákból, kütyükből, piperékből. Ahogy az is kiverné a biztosítékot, ha a karitatív akciók nyomán holnaptól „márkás” holmikban feszítenének a mélyszegények, a hajléktalanok, miközben a keményen dolgozó kisembereknek lassan kínaira sem telik.

Bőven akadnak „jó fogások” a NAV (webáru)háza táján, s a hatóság eredményességi mutatóit látva, a termékskála csak gazdagodni fog. A nyílt kiárusítás jóval bölcsebb, jövedelmezőbb megoldás, mint az ésszerűtlen pusztítás, vagy a szűk körnek szóló esetleges belső licitek.

Palicz István

 








hirdetés