Áder János köztársasági elnök (k) örül egy magyar gólnak a lelátón a 2012-es londoni nyári olimpia férfi kézilabdatornájának elődöntőjében vívott Magyarország - Svédország találkozón a Copper Box kézilabdacsarnokban 2012. augusztus 10-én. MTI Fotó: Kovács Tamás Nyilván erős imázsépítő hatása van annak, ha a kissé apatikusnak beállított köztársasági elnök öklét rázva szurkol a magyar válogatottért a lelátón, valamint annak is, ha a kormánypárt egyik vezető tagja elmondja, az ő ötletük volt kivinni az úszóversenyekre az általa vezetett város színeiben versenyző sportoló édesanyját. Láttatják ezek a gesztusok az embert, aki egy a tömegben, akár mi is lehetnénk.
Nincs ebben semmi rossz, Berki Krisztián aranyérme előtt-alatt-között sokat mutatták a brit trónörökös feleségét is, ami nem volt annyira meglepő, hiszen a brit királyi család tagjai több versenyen is jelen voltak, mint ahogy a svéd király is szurkolt övéiért a kézilabdacsarnokban. Hiszen az olimpia társasági esemény is, ahol a nem hivatalos beszélgetések gyakran többet érhetnek sok előre leegyeztetett sajtónyilvános találkozónál.
Jelzésértéke van ilyenkor a politikusok jelenlétének. Üzenet arról is, mennyire fontos például a sport politikusainknak, mint ahogy árulkodó lehet ilyen esetben az is, ki marad távol.