Nézőpont: Kiknek szól a forgatag?

Nézőpont: Kiknek szól a forgatag?
© Illusztráció
Engem valahogy sosem tudott megérinteni a karácsonyi forgatag varázsa. Talán, mert maga az ünnep – főleg a jelenlegi elüzletiesedett, vásárláscentrikus, nem a valódi értékekre fókuszáló formájában – sem áll hozzám közel. De főleg azért irritálnak ezek az ünnepváró puccparádék, mert úgy érzem és úgy tapasztalom, hogy nem nekem találták ki, nem hozzám szólnak – Palicz István jegyzete.

Legtöbben csak nézelődnek, kérdezgetnek és vesznek. Egy mély lélegzetet, miután megtudják, mennyiért mérik az egyébként valóban ínycsiklandozó, de odahaza harmadáron elkészíthető finomságok dekáját, decijét. A szóba jöhető ötletes, vicces, egyedi ajándéktárgyak esetében is ugyanez a helyzet: úgy fordul ki a forgatagból a sovány pénztárcájú diák, minimálbéres és kisnyugdíjas, hogy meg sem hallja a kedvezményesebb árat kínáló kereskedő (vissza)hívószavát. Aki pedig innen szeretné felöltöztetni a karácsonyfáját, annak fenyőre már nem biztos, hogy jutni fog az idén, legfeljebb vízkereszt után…

Még mielőtt bor helyett bosszút forralnának a forgatagi kofák, szeretném leszögezni: őket is maximálisan megértem. Tekintélyes bérleti díjat, asztalpénzt kell kiköhögniük a talpalattnyi helyért, nap mint nap ingáznak és reggeltől estig fagyoskodnak értünk – és persze némi haszonért. A nézelődők nekik panaszkodnak, ők meg a (nem) vásárlóknak, mindkét fél csalódott, elégedetlen. Így viszont mi értelme? Csak igazán alkalomhoz illő árukínálattal és megfizethető árakkal lehetne elérni, hogy a megyeszékhely szívében megfordulók többsége valóban magáénak érezze a karácsonyi vásárt, ne pedig úgy, hogy az csak a tehetősebbek irigylésre méltó fényűzése.

– Palicz István –



Sporthírek






hirdetés