Nézőpont: Ufókutató, pap, meg kertész is

Illusztráció
Illusztráció
Karesz? Ufókutató Mexikóban – ki hitte volna ezt, amikor pótvizsgára készült növényrendszertanból, Terpó professzornál…?! Atás meg papnak állt, ma is Esztergomban szolgál – pedig jó kertész volt. Furcsa világ, különös sorsok… Nyéki Zsolt írása.

„Öreg” okleveles kertészmérnökök, életük legszebb korszakát gyönyörű fővárosunk Villányi–Szüret–Somlói út háromszögében töltő egykori hallgatók vetettek számot az elmúlt évtizedekkel, kit merre vitt az út. Saját kis virtuális, internetes közösségükben szembesültek a fenti „jelenségekkel”, és kérdezték meg egymástól óvatosan azt is: egyáltalán megvan-e még mindenki…? Harminc–negyven évvel a diplomaosztó után sajnos már jogos az aggály.

Közöttük vált legendás alakká például Pásztor Albert, később rendőr ezredes, jogász, akit miskolci rendőrkapitányként, majd polgármester-jelöltként ismert meg az ország – ő négy napja intett végső búcsút, s ma már az egyetemi sztorikkal éltetik tovább a kertész- s diáktársak. Ám nem ebben az összefüggésben, az elmúlásban fontos most az idő, hanem a jövőt meghatározó választásokban és döntésekben. E napokban szépreményű fiatalok gyűrik az érettségi vizsgákat, készülnek felvételire, de senki nem tudhatja, mikor jut olyan elhatározásra, amely gyökeresen megváltoztatja addigi életét.

Nem könnyű eltalálni a legideálisabb pályát, s hozzá az iskolát, amely felvértez mindennel, amelyre nyugodtan alapozható egzisztencia, család, jövő. A lexikális, tárgyi tudás egy dolog, bár tény: a legfontosabb annak, ki élete álmát váltja valóra egy főiskola, egyetem, egy szakma, hivatás választásával, és lesz tűzoltó, katona, mozdonyvezető, orvos, pilóta. Másnak viszont ugródeszka az első iskola: alap, melyre építhet, ha egészen eltérő útra is lép. Ha ilyen helyzet áll elő, akkor új hangsúlyok jelennek meg: szemlélet, igényesség, értékrend, amelyet a jó öreg alma mater és tanári gárdája képvisel; a diákok, hallgatók közössége, amely tartást ad, inspirál, ösztönöz jóra, folyamatos fejlődésre. Ezek olyan fundamentumok, amelyek nélkül az ember csak kallódó, sodródó lény lesz az idő tengerében, s amelyek hiányában semmiféle pályakorrekció nem sikerülhet. Az értéktárunk része, még ha nehezen is fogható, fogalmazható meg. Visszacseng, amit a szeretve tisztelt biokémikus, Pais professzor mondott nekünk, a nulladik évfolyamot még a hadseregben töltő előfelvételiseknek: életünk legszebb, legboldogabb időszaka vár ránk, ha kellő bölcsességgel és alázattal lépünk be a kapun. Azt már én teszem hozzá ennyi idő múltán: a sikeresen felvételizőknek nem szabad az iskolapadban leélni a diák­éveket, járjanak a „suli mellé” is. A tanulás mellett vállalt munka igaz barátokkal ajándékoz meg, enyhíti a szülői terheket, s teszi igazán élvezetessé a saját verejtékkel elért eredményeket, legyen az szórakozás, ruha, utazás. Arány, mérték, érték – erre építhet bárki, bárhol.

Nyéki Zsolt



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés