Nincs húsvét nélkülük

Akt.:
Ünnepi dilemma: melyiket válasszam?
Ünnepi dilemma: melyiket válasszam?
Nyíregyháza, Tiszaeszlár – Sokan már megvásárolták az ünnepi menühöz valókat, de szombaton még hatalmas roham volt az üzletekben.

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb eseménye, Krisztus feltámadásának ünnepe. A magyar és az európai keresztény hagyományban a húsvéti időszak alatt kiemelt jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy mi kerül az ünnepi asztalra. Ma már ezeket az ételeket, alapanyagokat (bárány, tojás, sonka) a szimbolikájuk mellett a legtöbben a hagyományok miatt fogyasztják.

A jó sonka titka

Ami karácsonykor a hal, szilveszterkor a virsli, az húsvétkor a sonka, vagyis az ünnepi asztal elmaradhatatlan gasztronómiai kelléke. De vajon milyen a jó sonka? Ahány ház, annyi szokás – felelhetnénk erre, éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, vajon a mangalica tenyésztésével és feldolgozásával foglalkozó tiszaeszlári Kocsistanya munkatársa, Kobzos István szerint mikor a legjobb ez a népszerű húsvéti alapanyag.

A sajátmárkás termékek között sok a minőségi, jó áron kínált. -Harman Ildikó

– Először is fontos, hogy ellenőrzött állományból készüljön. Lényeges az is, hogy legalább hat hétig sózzuk ki a combhúst, amit azt követően esztétikusan „formára” igazítunk, végül jöhet a füstölés. Mindezek a munkák öt hónapig is eltarthatnak egy jó sonka esetében. Igaz, a mi termékeink házi készítésű, adalékanyagtól és tartósítószertől mentes kézműves termékek, míg a nagyipari feldolgozású sonkák pácolt és fiatal áruk. Amit ugyanis megnyomok és puha, az fiatal termék. A nagyipari húsfeldolgozóknak nincs annyi tárolóhelyük, hogy a kész termékeket sokáig őrizzék – magyarázta Kobzos István, aki immár tíz éve mozog otthonosan ebben a világban.

Az igazi sonka annál értékesebb, minél idősebb. -Kobzos István

Füstölt, főtt csülök az asztalon

– A sonka annál értékesebb, minél idősebb. Igény esetén a vevőket 2 és 4 éves sonkával is ki tudjuk szolgálni, de azok már jóval drágábbak. Természetesen két-három hónaponként átvizsgáljuk azokat a termékeket is.

S vajon mi kerül az ünnepi asztalra azoknál a családoknál, amelyek húsfeldolgozással foglalkoznak? – Hagyomány már a Kocsis, a Kander és a Kobzos családnál, hogy az ünnepi asztalon füstölt, főtt csülök van, a hidegtálon pedig töltött dagadó és rántott szűzérme. A mama készít még töltött káposztát és pofahúst fokhagymásan lesütve – árulta el Kobzos István.

Nézzük meg, mit „tojt a nyúl”!

– Inkább legyen kisebb, de finomabb a húsvéti csokinyúl és -tojás! – vallja a nyíregyházi Harman Ildikó, aki évtizedeken át dolgozott a kereskedelemben.

– Amikor a vásárlók tanácsot kértek tőlem, ugyanazt javasoltam nekik, ami alapján én is dönteni szoktam az édességek kiválasztásakor: jó áron minőségi termék kerüljön a kosárba! Érdemes néhány pillantást vetni az árucímkékre, amikből világosan kiderül, hogy kakaós tejmasszát vagy valódi tej-, illetve étcsokoládét „tojt-e a nyúl”.

– Tapasztalataim szerint az édességek szavatossági idejével ritkán akad probléma ilyenkor a boltokban, ha küszöbön a lejárati dátum, leakciózzák a termékeket. Az viszont előfordult már velem, hogy a pénztárnál magasabb árat számoltak fel a polcon feltüntetettnél.

– Jó hír, hogy a nagyáruházak sajátmárkás vagy kizárólagos forgalmazású édességei között jó néhány olyat termékcsaládot találni, amelyek egyszerre finomak és megfizethetőek – mesélte a kétgyermekes édesanya, majd hozzátette: bölcsen tesszük, ha megőrizzük a pénztárnál kapott blokkot, mert csak így érvényesíthetjük a jogos reklamációinkat!

KM-MML, PI








hirdetés