Nincs még önvezető autóra vonatkozó szabályozás a magyar büntetőjogban

Nincs még önvezető autóra vonatkozó szabályozás a magyar büntetőjogban
© Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – Az elsőbbséget soha nem szabad kierőszakolni, mert a baleset elhárítása mindennél fontosabb. Interjú dr. Szilvási Péterrel a közlekedési bűncselekményekről.


A közlekedési ügyek tárgyalása mindig embert próbáló feladat – fogalmaz dr. Szilvási Péter. A közlekedési ügyeket tárgyaló bíró szerint a közúti balesetek döntő többségét az elsőbbség­adási, az előzési szabályok megszegése és a sebességhatár túllépése okozza. A Nyíregyházi Járásbíróság bíráját az OBH Sajtószolgálata kérdezte.

Nincs olyan napi híradás, amelyben ne szerepelne valamilyen súlyos közlekedési baleset, a figyelmetlenség, a mulasztás sokszor emberéleteket követel. Milyen közlekedési bűncselekmények fordulnak elő a leggyakrabban?
Legtöbbször az ittas állapotban elkövetett járművezetés és a közúti baleset gondatlan okozása fordul elő. Csak a Nyíregyházi Járásbíróságon ittas vezetés miatt heti 4–5 ügyet tárgyalunk, a rendőrök pedig országosan napi 3 ittas járművezetőt fognak el. Nagyon elszaporodott ez a bűncselekmény, ami azért is megdöbbentő, mert Magyarországon zéró tolerancia van, és kötelező azonnal a helyszínen elvenni a jogosítványt, amit az illető a jogerős ítéletig vissza sem kaphat. A bírói gyakorlat szerint a bíróság legalább egy évre elveszi a vezetői engedélyt, de súlyosabb esetben ez akár több év is lehet. Közúti baleset gondatlan okozásáról akkor beszélünk, ha egy KRESZ szabályszegés miatt a sértett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved. A legtöbben az elsőbbségi vagy az előzési szabályokat sértik meg, vagy túllépik a megengedett sebességet. A közúti balesetek 70 százalékát ez a három szabályszegés okozza, ezek miatt történik a legtöbb személyi sérüléssel járó baleset.

Mire érdemes figyelniük a gépkocsivezetőknek, a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak?
A KRESZ általában a gyengébbeket védi, tehát elsősorban a gyalogosokat, kerékpárosokat, motorosokat. A legtöbb baleset abból adódik, hogy az autósok nem adják meg az elsőbbséget, legyen az egy táblás kereszteződés, vagy egy gyalogos-átkelőhely. Nem figyelnek oda, elnézik, rutinból vezetnek, vagy pont átutazók, és nincs kellő helyismeretük. Van egy olyan régi mondás, hogy annak van elsőbbsége, akinek megadják. Ha gyalogosként látom, hogy nem fog megállni az autó, akkor inkább nem kell lelépni. Az elsőbbséget soha nem szabad kierőszakolni, mert a baleset elhárítása mindennél fontosabb. Ilyen helyzetekben a józan ész felülírja a KRESZ szabályokat. Az is fontos, hogy a gyalogosok vagy a kerékpárosok tegyenek saját maguk védelme érdekében, ügyeljenek az esti fényviszonyok között a megfelelő öltözetre, a kerékpár megvilágítására. A KRESZ számukra is kötelező, mégis sokszor ez a 3–400 forintos lámpa hiányzik a kerékpárról.

Gyakran hallani a reakcióidőről és arról, hogy a vádlott arra hivatkozik, hogy elvakította a Nap; mennyiben van ezeknek jelentőségük a közlekedési bűncselekmények megítélésekor?
Egy egészséges, átlagos vezetési képességekkel rendelkező gépkocsivezetőnél 0,7 – 1 másodperc alatt jut el az agyból a lábhoz a parancs. Egy 50 km/h sebességgel közlekedő gépkocsi egy másodperc alatt 13,8 métert tesz meg. Gondoljuk végig, mit jelent ez egy kilépő gyalogos esetében, ha pedig túllépjük a sebességet, akkor ez arányosan növekszik. Az úgynevezett észlelési cselekvési késedelmet egyébként mindig szakértő állapítja meg, a törésnyomokból, az elütési helyből, fékezés nyomaiból. Ha valaki arra hivatkozik, hogy elvakította a Nap, vagy szakadt az eső és nem látott rendesen, az KRESZ szabályt szeg, ami kimondja: mindig az út és látási viszonyoknak megfelelően kell közlekedni. Ha köd van, nem elég a ködlámpa, ha vakít a Nap, akkor lassabban kell menni, akkor is, ha ismerem az útszakaszt.

Milyen hatással van a büntetésre az okozott sérülés mértéke, illetve ha többen sérülnek meg? Van-e jelentősége a büntetés kiszabásakor annak, hogy a sebességhatárt kis vagy nagymértékben lépik túl?
A közlekedési bűncselekmény minősítését érinti az, hogy milyen fokú a sérülés. Ha az ittas járművezető 8 napon túli sérülést, maradandó fogyatékosságot, esetleg a sértett halálát okozza, akkor nem a két éves szabadságvesztés az alap, hanem akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Ha többen sérülnek meg, akkor is súlyosabb a büntetés. Ugyanez vonatkozik a gyorshajtásra is. Attól függően, hogy a sofőr milyen mértékben lépte túl a sebességhatárt, befolyásolja a bűncselekmény megítélését. A bizonyítás során egyébként mindig vizsgálni kell a sértetti közrehatást is: be volt-e kötve a sértett biztonsági övvel, ki volt-e világítva a kerékpárja, esetleg ő maga ittas állapotban volt-e.

Olyan esetekről is hallani, hogy valaki elhajt a helyszínről, megijed, vagy egyszerűen csak a felelősség elől menekül. Sokan ilyenkor kevernek két kifejezést. Melyek a segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás közti főbb különbségek?
Mindkettő abból az erkölcsi parancsból fakad, hogy mindenkinek kötelessége segíteni a bajba jutott emberen. A cserbenhagyást, mint bűncselekményt, kifejezetten a közlekedési balesetben érintett járművezető követheti el, köteles ugyanis meggyőződni arról, történt-e valamilyen sérülés. Nem hivatkozhat arra, hogy veszélyben érezte magát, és ezért inkább elment a helyszínről. A segítségnyújtás elmulasztása ugyanakkor nem csak közlekedési bűncselekményeknél merül fel, a Btk. is a személy elleni bűncselekmények között definiálja. Ezt a vétséget az követheti el, aki nem nyújt tőle elvárható módon segítséget egy sérült, vagy veszélyben lévő embernek.

A modern technika újítása az önvezető autó; van-e már ezzel kapcsolatos tapasztalata a bíróságnak? Ilyenkor kit terhel a felelősség?
Magyarországon még nincs kidolgozva a jogi háttere, de nemzetközi szinten már igen. A tervező, a fejlesztő, az üzemeltető, a működtető is felelősséggel tartozik. Itthon még nem hallottam ilyen esetről, de érdekes lesz egyszer Magyarországon is tárgyalni ilyen ügyet.








hirdetés