Nincs miből támogatni a szegényeket

A kisebb településeken élők a korábbinál is nehezebb helyzetbe kerültek
A kisebb településeken élők a korábbinál is nehezebb helyzetbe kerültek
Kótaj, Gávavencsellő – Helyi adóbevétel híján az önkormányzatok kénytelenek a támogatásokon spórolni. Az emberek nehezen értik meg, hogy a támogatási rendszerről nem a helyi önkormányzat döntött.

A Habitat összegzése szerint a települések többsége helyettesítette a megszűnő segélyfajtákat, de a támogatások szűkösebbek lettek. Az önkormányzatok többségénél a 30 ezer forint alatti jövedelemből élő, legszegényebb lakosság kevesebb támogatást kap ma, mint március előtt, a sokgyerekes háztartások szinte mindenhol rosszabbul jártak.

Nem szórhatják a pénzt

– Kótajban ideális a közhangulat. Attól, hogy megváltozott a segélyezési rendszer, nem dőlt össze a világ – fogalmazott Orosz Mihály polgármester.

– Nem akarjuk, hogy beskatulyázzanak bennünket! Ezután is támogatjuk célzottan a rászorulókat tehetségünkhöz mérten, de csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Méltányosságból nem tudunk senkit támogatni úgy, hogy nincs rá anyagi keret. Ha lenne erre központi finanszírozás, más lenne a helyzet, ám a lehetőségeink behatároltak. A szociális segélyezést képtelen lenne önmagában fedezni az önkormányzat, erre nincs fedezet. Megpróbálunk mindenkinek munkát adni, jelenleg közel 130 közmunkás szorgoskodik a településen. Átvállaljuk a 70 éven felüliek szemétszállítási díját. Ez is Kótaj. Ahol tudjuk, levesszük a terhet az emberek válláról. Azt senki sem várhatja el tőlünk, hogy szórjuk a pénzt.

Édeskevés a pénz

Kótajjal szemben Gávavencsellőn nem ideális a közhangulat.

– Az a keretösszeg, amit az állam a rászorulók megsegítésére biztosít az önkormányzatunk számára, édeskevés. Ebből lehetetlen a korábbihoz hasonló mértékű segítséget nyújtani az embereknek lakásfenntartásra. Mindössze rendkívüli segélyezésre és olyan váratlan élethelyzetek finanszírozására futja az önkormányzat kasszájából a kötelező feladatellátások mellett, mint például a temetés – mondta el érdeklődésünkre dr. Szatmári Fruzsina, Gávavencsellő jegyzője.

Hozzátette: részben ebből a forrásból teremtik elő a közfoglalkoztatási programokhoz szükséges önerőt is. – A segítséget remélő, szerencsétlen sorsú emberek, családok többsége nincs tisztában azzal, a segélyezési rendszer átalakítása „felülről jövő döntés” volt, és nem mi vettük el a korábbi juttatásaikat. A járási központba nincs pénzük beutazni, hogy panaszt tegyenek, így rendszerint a helyi polgármesteri hivatalban csapódik le minden dühük, elkeseredésük. A lakásfenntartási támogatás kifutó rendszerben szűnik meg, a legutolsó november környékén, új kérelmet pedig már nem lehet befogadni.

– Gyakorta felteszik nekünk a kérdést a rászorulók – nem kevés indulattal –, hogy miből fognak enni, ruházkodni, számlát fizetni, mi lesz velük iskolakezdéskor és a fűtési szezonban. Nekünk is, nekik is el kell fogadnunk, hogy egyelőre nincs miből adnunk, bármennyire is szeretnénk.

– A költségvetési törvény nemrégiben lehetőséget adott plusz források igénylésére, amit rendkívüli szociális támogatásokra fordíthatnak a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok. Gávavencsellő is benyújtotta a pályázatát, ám sajnos nem kapott pozitív elbírálást, pedig kismillió helye lett volna pármillió forintnak is – nyilatkozta dr. Szatmári Fruzsina.

Továbbra is biztosítják a támogatást

A nyíregyházi önkormányzat továbbra is biztosítja a korábbi szociális ellátási formákat – tájékoztatta lapunkat a Szociális és Köznevelési Osztály.

Az a cél, hogy aki szociálisan rászorult, ne maradjon támogatás nélkül. A települési támogatás keretében a lakhatáshoz kapcsolódó kiadásokhoz, a hátralékok, adósságok rendezéséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtanak rendszeres támogatást, valamint a 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére továbbra is biztosított az ápolási díj. A rendkívüli települési támogatással továbbra is azoknak nyújt segítséget az önkormányzat, akik létfenntartást veszélyeztető helyzetbe kerültek, vagy létfenntartásuk más módon nem biztosított. Valamennyi támogatási forma megmaradt, a feltételek néhány esetben változtak, de jellemzően a lakosság számára kedvezően. A finanszírozási rendszer is módosult: az önkormányzatok az adóerő-képesség figyelembevételével kapnak vagy nem kapnak támogatást. Nyíregyháza e mutató alapján önerőből biztosítja a finanszírozási hátteret. A támogatások fenntartására 300 millió forinttal fordít többet az önkormányzat 2015-ben, azok igénybevétele pedig zökkenőmentes.

KM








hirdetés