Női modellek a magyar bankjegyeken

Női modellek a magyar bankjegyeken
Nyíregyháza – A forint megjelenéséig nem volt kirívó gyengébbik nem arcképét nyomni a bankókra.

A forint bevezetése, azaz 1946 óta megszokhattuk már, hogy a bankjegyeink jobb oldalán elhelyezett portrék kizárólag jeles történelmi személyeket, államférfiakat ábrázolnak. Nem volt ez mindig így, ugyanis az Osztrák–Magyar Monarchiában használt koronán szinte csak női modellek, idealizált arcok szerepeltek. Az alanyok a legtöbb esetben névtelenek maradtak és közülük csak néhányat sikerült azonosítani.

Operaénekes és hercegnő

Ezek közé tartozott az 1902. január 2-i keltezésű 1000 koronás is, melynek portréját Heinrich Lefler grafikus készítette. A pénzen látható női arcképet későbbi feleségéről, Mina Wiesmüller operaénekesről mintázta. Wiesmüller asszony még egyszer szerepelt a 10 ezer koronás bankjegyen, melyet a Monarchia felbomlását követően használtak néhány hónapig.

Egy másik bankón, az 1904-es 10 koronás címleten látható lányt pedig többen Rohan hercegnővel azonosították, míg a többi pénzjegy női modelljei anonimek maradtak.

Ezt a hagyományt az önálló Magyarország egy ideig nem követte, hiszen az 1920-ban kibocsátott magyar korona bankjegyeken már történelmi személyek kaptak helyet, viszont az 1927-ben bevezetett új fizetőeszköz, a pengő pénzjegyein később ismét feltűntek a női modellek. Az 1938 és 1941 közötti területi visszacsatolások újabb bankjegykibocsátásokat tettek szükségessé, hogy a visszakerült országrészeket is ellássák magyar fizetőeszközzel. Horváth Endrének, a Pénzjegynyomda grafikusának köszönhetően ezeken a bankókon ismét idealizált női portrék kaptak helyet.

A 10 pengős – ami 1936-os keltezéssel került forgalomba 1939. május 15-én – előoldalán szereplő női alakhoz egy pesthidegkúti lakos, Bőle Mária ült modellt. A lány a Pénzjegynyomdában dolgozó édesapjához járt be, és az ott használt géprongyokat szállította mosásra. Miután az apa beleegyezett, hogy a lánya „pénzmodell” legyen, a 10 pengős bankjegy forgalomba került, és az akkor 20 éves Bőle Mária személye körül óriási érdeklődés kerekedett. Sokan fogadásokat kötöttek, hogy valóban ő látható-e a tízpengősön. Az Est című lap riportot közölt vele, sokan pedig házassági ajánlatokkal bombázták.

Falusi leányok nyomában

A következő két pengőbankjegyre már palóc lányok képei kerültek: 1939 húsvétvasárnapján az ismert festőművész és grafikus, Moskó Kálmán Budapestről az Esztergom vármegyei Bényre utazott, hogy fényképezőgépével megörökítse a falu temploma előtt álldogáló, népviseletbe öltözött fiatalokat.

Budapesten, az előhívott fotográfiákat nézegetve a szeme megakadt két fiatal lány képén. Egyikük a rendkívül csinos, 16 éves Rudas Valéria, aki akkoriban a bényi általános iskola tanulója volt, míg a másik, a 19 éves Csonka Julianna már Bugárdi Ferenc felesége volt. Moskó Kálmán visszatért a községbe, és miután a szülők beleegyeztek, elkészítette a két lány portréját, majd ezt követően meg­győzte őket arról, hogy ezek bankjegyeken is megjelenjenek. Így került Rudas Valéria képe az 1940-es 2 pengősre, míg Csonka Julianna arca az 1939-es 5 pengős bankjegyre. A 2 pengős hátoldalán is valós személyek kaptak helyet, ugyanis a grafikus a népviseletbe öltözött hollókői anyát, Fábián Jánosnét és lányát, Marikát örökítette meg. Rudas Valéria képe később még feltűnt az inflációs százezer pengős, valamint annak mil- és B-pengős pénzjegyein is.

Betanított rakodónő

A hiperinfláció hatására, 1946 májusában forgalomba hozták az újabb címletet, az 1 milliárd pengős bankjegyet. A Horváth Endre által tervezett bankjegyre egy ábrándosan merengő, gyönyörű, székesfehérvári lánynak, Lendvay Lúciának a képe került fel, aki ezt követően helyet kapott az 1 milliárd mil-, illetve az 1 milliárd B-pengős bankjegyeken is.

A pengőt végül 1946. augusztus 1-jén felváltotta a forint, melynek első bankjegyeit – a 10 és 100 forintos címleteket – csupán rövid ideig használták. A százas fő figurája a mezőgazdaság szimbólumaként egy búzakalászt és sarlót kezében tartó asszony, akit Tőkés Jánosné Várszegi Gizella nyomdai berakónő, betanított munkásról mintáztak. A gyenge nyomdatechnika miatt a pénzjegyeket könnyű volt utánozni, ezért 1947-ben új bankjegysorozatot hoztak forgalomba, melyekre már a magyar történelem jeles személyei kerültek. Az 1946-os 100 forintos volt eddig az utolsó a magyar pénzjegykibocsátás történetében, melynek előoldalán idealizált női alak szerepelt.

Holmár Zoltán történész








hirdetés