Novák: 12 év családbarát és 8 év családellenes kormányzás volt az elmúlt húsz évben

Budapest – Az elmúlt húsz évből 12 év telt el családbarát és 8 év családellenes kormányzással Magyarországon – mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságpolitikáért felelős államtitkára kedden, a családtámogatási törvény megszületésének 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián.


A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért szervezésében tartott tanácskozáson az államtitkár hangsúlyozta: amit az első Orbán-kormánynak 1998 és 2002 között sikerült felépíteni, azt a következő balliberálisok nyolc évében próbálták lerombolni, így 2010-ben, amikor a nemzeti kormány újra kezdett építkezni, nem az 1998-as állapotokból indulhattak el, hanem sokkal nehezebb helyzetből.

Novák Katalin kiemelte: stabilitást, biztonságot és kiszámíthatóságot jelentene a családtámogatás kétharmados törvényi védelme, ezért kérnek erre felhatalmazást a nemzeti konzultáción. Bízik abban – tette hozzá -, hogy a konzultáció eredményeként olyan visszajelzéseket kapnak, amelyek alapján újabb családtámogatási döntések születhetnek 2019-ben.

Személyes élményeit felidézve elmondta: 2002-2008 között született három gyermeke, abban az időszakban, amikor nem volt harmadik évi gyes, a családi adókedvezmény pedig 4000 forint volt a harmadik gyerek után. Hozzátette: otthonteremtési program nem volt, nem véletlen, hogy devizahitelekbe kényszerítették a családokat, valamint nem volt gyed extra, illetve automatikusan csak a kisebb gyerek után járó családtámogatást kapták meg a szülők, a gyerek után járó pótszabadságot pedig csak az egyik szülő vehette igénybe.

Rámutatott: innen indultak el 2010-ben, majd bevezették családi típusú adózást, visszaadták a gyes harmadik évét, otthonteremtési programot hoztak létre, a pótszabadságot kiterjesztették az édesapákra is, bevezették a gyed extrát és bővítik a bölcsődei férőhelyeket. Kiemelte: a központi közigazgatásban dolgozók számára megemelték gyerekek után járó pótszabadságokat, és bevezették a házasság után, illetve az unokák születése után járó pótszabadságot is.

Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke előadásában azt ígérte, hogy két-három év múlva a családtámogatások döntő része automatikusan érkezik majd az arra jogosultakhoz, így a nem problémás ügyekben, vagyis az esetek 98 százalékában a családi pótlék igényléshez nem kell majd bemenni a kormányhivatalba.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője előadásában a kereszténydemokrata gondolat és a baloldal közötti különbségekről beszélt. Szerinte a baloldalnak nem volt családpolitikája, családképe, a családpolitikai kérdésekkel kapcsolatban részben megszorításokat, részben pedig szociálpolitikai eszközöket alkalmaztak.

Az első Orbán-kormány egykori szociális és családügyi minisztere úgy vélte: a baloldal feladta eszmeiségét, a szociáldemokráciát, és átvette a liberális nyílt társadalom elméletét, amely szerint a hagyományos értékeket és a közösségekben kialakult identitást, a családot, az egyházi közösségeket, a nemzetet le kell építeni, hogy ehelyett az egymás mellett élő különböző kultúrák közül választhasson az ember és azt élje meg.

Közölte: ezzel szemben a kereszténydemokraták a családot és az annak alapját jelentő házasságot képviselik, ami egy férfi és egy nő kapcsolatát jelenti. “Barátaink viszont a másik oldalon igyekeznek mindenféle alternatív együttéléssel helyettesíteni a család alapját képező tartós férfi-nő kapcsolatot, ez (…) megjelenik a genderelmélet szélsőségeiben, és azt jelenti, hogy a család számukra nem fontos” – fogalmazott.

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke, az előző kormányzati ciklus emberi erőforrások minisztere arról beszélt: a mai család más, mint régen: vannak pozitív és negatív változások is, de ezek miatt nem kell feladni ezt az értéket.
A konferencián Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet vezetője bemutatta a szervezet Kapocs című folyóiratának új számát, amelyet a 20 éves családtámogatási törvényről készítettek.

– MTI –

Címkék: , ,







hirdetés