November 4. – Varga Mihály: példamutatóak az 56-os forradalmárok tettei

Budapest – Példamutatóak az 56-os forradalmárok tettei, mert lelkiismeretükre hagyatkozva, az összetartozás megtalált erejében bízva harcoltak az önálló Magyarországért, hazánk önrendelkezési jogáért – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, fideszes országgyűlési képviselő a nemzeti gyásznapon vasárnap, Budapesten.

A tárcavezető a III. kerületi Kiscelli Schmidt-kastély főbejáratánál található 1956-os emléktáblánál tartott, koszorúzással egybekötött megemlékezésen hangsúlyozta: “mindezzel visszaadták a nemzetnek azt a tudatot, hogy alakíthatjuk jövőnket, jogunk van az önrendelkezéshez, a szabad élethez.”

A miniszter szerint jogunk van ahhoz, hogy tisztán lássuk múltunkat, mert a közös emlékezet hordozza azokat az értékeket, amelyekre ma is építhetünk. “Ezért továbbra is kitartunk Magyarország szabadsága, önrendelkezése és a magyarság összetartozásának erősítése mellett. Ez az az irány, amelyet követünk, legyen szó a gazdaságról, a demográfiáról, a családok támogatásáról, vagy a magyar érdekek nemzetközi képviseletéről” – jelentette ki. Hozzátette: a magyar kormány világos elvek és értékek mentén hozza meg döntéseit, ’56 az egyik szilárd alap azon értékek között, amelyekre a döntések épülnek.

Varga Mihály emlékeztetett: a november 4-én megindult szovjet támadás kegyetlen módon szembesítette a szabadságukért harcoló magyarokat a világ hideg realitásával. Ezt elfogadni, harc nélkül feladni, megfutamodni azonban mi magyarok akkor sem voltunk képesek. Ezen a napon – a már másnapi munkára készülő emberek – visszatértek az utcákra, és felvették a küzdelmet a mérhetetlen túlerővel szemben is – idézte fel.

Visszaemlékezett arra, hogy Budapesten a Széna téren, Óbudán, a Baross tér környékén, a Corvin köznél, Soroksáron és Pesterzsébeten is elkeseredett harc kezdődött, ahogyan fegyvert ragadtak sok vidéki város polgárai is. Az ellenállók között voltak az óbudai hősök, akik az akkori Schmidt-kastélyban és környékén napokig harcoltak.

A tárcavezető beszédében elmondta, hogy a szabadságharc leverésével, a kommunista diktatúra visszatértével az óbudai hősök is a megtorlás áldozataivá lettek. 1958. május 8-án ítélték halálra, majd két nap múlva, kivégezték Pércsi Lajos őrnagyot, Csiki Lajos és Erdősi Ferenc hadnagyot. Testüket megbecstelenítő módon arccal lefelé, hátukon dróttal összekötözött kézzel, kartonpapírba tekerve hantolták el a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában. A velük együtt elítélt Dalmadi Jenő életfogytiglani, Toronyi János 12 évi büntetést kapott – sorolta.

Sorsukban sok ezren osztoztak. A szovjet megszállással és a kommunista hatalommal szembeszegülő tömegekre a kádári rendszer sortüzekkel, statáriális bíróságok felállításával és politikai rendelésre szállított ítéletekkel válaszolt. Ártatlan, hazájukért tenni akaró embereket végeztek ki, zártak börtönbe, üldöztek és nyomorítottak meg – mondta Varga Mihály.

A miniszter szerint fontos a közös emlékezés, fontos a múlt visszavétele, mert ez még nem lezárt folyamat. A mában is tenni kell azért, hogy a kommunizmus múlttagadása elenyésszen, helyet adva a tiszta nemzeti emlékezetnek. “Hajtsunk ezért fejet 1956 hősei előtt, emlékezzünk a Schmidt-kastély ellenállóira, a “pesti srácokra”, a Széna téren harcolókra, azokra, akik életüket áldozták hazájukért, az ártatlanul kivégzettekre és a börtönbe vetettekre” – emelte ki.

A megemlékezésen megkoszorúzták az 1956-os forradalom óbudai harcaiban részt vett mártírok, Pércsi Lajos őrnagy (1911-1958), Erdősi Ferenc hadnagy (1935-1958) és Csiki Lajos alhadnagy (1931-1958) – emlékére állított táblát. Mindhárman hősiesen küzdöttek a szovjet túlerővel szemben.

– MTI –








hirdetés