Növényszaporítás új technológiával

Növényszaporítás új technológiával
© Fotó: unideb.hu
Debrecen, Nyíregyháza – Modern laboratóriumi rendszert alakítottak ki a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében, amelyben a mikroszaporítással előállított, in vitro növények akklimatizációja akár száz százalékos túlélési aránnyal megvalósítható.

A növények mikroszaporítása és vírusmentesítése laboratóriumban, steril körülmények között történik, különböző szövettenyésztési technikák alkalmazásával. Az előállított, úgynevezett in vitro növények szerveik működésében különböznek a természetes körülmények között fejlődőkétől.

– Ezek az eltérések, melyek a mesterséges környezetben való növekedés során, átmenetileg jönnek létre, szükségessé teszik a kiültetés után egy olyan akklimatizációs periódus beiktatását, mely alatt a laboratóriumi növények fokozatosan hozzászoknak a természetes körülményekhez, enélkül ugyanis a fiatal példányok elpusztulnának. Az átmeneti időszakban felépítik az intakt egyedekre jellemző, jól funkcionáló szöveteket, szerveket, vízháztartásuk és fényhasznosításuk a szabadföldiének megfelelő lesz, így az alkalmazkodási időszak után már ki is ültethetők – ismertette az eljárást Dobránszki Judit, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság tudományos főigazgatója.

A nyíregyházi kutatóintézetben kialakított két helyiségben elhelyezett polcrendszeren összesen 60 négyzetméternyi megvilágított felületen végzik az in vitro növények akklimatizációját. A megvilágítási, hőmérsékleti és páratartalmi paraméterek igény szerinti beállításával a növények biztonsággal elérhetik azt a fejlődési állapotot, mely alkalmassá teszi őket a természetes környezetbe történő kiültetésre. A rendszerhez kapcsolódó magas színvonalú informatikai háttér segíti a környezeti tényezők folyamatos monitorozását, adatok gyűjtését, probléma esetén pedig riasztást ad.

– Az akklimatizáló helyiségek korszerű technológiájának köszönhetően a növények akár helyben is teljes életciklusban letermeszthetők, melynek igen nagy szerepe lehet értékes genetikai alapanyagok szaporítása és megőrzése során. A környezeti paraméterek nagyfokú szabályozhatósága és programozhatósága segíti továbbá olyan fontos kísérleti növényalapanyagok biztonságos, zárt rendszerben történő termesztését, mint például az abiotikus/biotikus stresszkísérletekből, illetve vírusmentesítési kísérletekből származó növények – tette hozzá Dobránszki Judit.

Az akklimatizáló rendszert a „Burgonyarezisztencia-kutatás a globális éghajlatváltozás pusztításának mérséklésére” című projekt keretén belül hozta létre a Debreceni Egyetem a Nyíregyházi Kutatóintézetében, a laboratóriumot a műszaki-informatikai kialakítást végző VWR International Kft. a jövőben referenciahelyként használja.

– Debreceni Egyetem –








hirdetés