Csúnyán átverték a magyar szurkolókat – Kutyába se nézik őket a sárkányok földjén?

Okkal lehettek boldogok azok a nyíregyházi szurkolók, akiknek sikerült jegyet vásárolni a Wales–Magyarország labdarúgó Eb-selejtezőre. A walesi szövetség hivatalos honlapján igényelték a jegyeket, s amikor megkapták a visszaigazolást, nyomban utalták a vételárat, majd lefoglalták a szállást és a helyet a repülőre. Aztán jött a hidegzuhany…

A téttel arányosan hatalmas érdeklődés előzi meg a magyar labdarúgó-válogatott utolsó mérkőzését: ha november 19-én sikerül legyőzni Wales csapatát a Cardiff City Stadionban, akkor kijut a jövő évi Európa-bajnokságra. Több ezer magyar szurkoló döntött úgy, hogy elkíséri a csapatot, s amikor október 16-án 10 órától megkezdték a vendégszurkolói jegyek árusítását, húsz perc alatt mind elfogyott. A most hoppon maradt nyíregyháziak azonban más forrásból igényeltek és kaptak jegyet, amit aztán nemes egyszerűséggel visszavettek tőlük.

Kockázati tényezők

– A mérkőzésre kb. két hónapja rendeltem négy jegyet, a ­walesi válogatott hivatalos jegy­értékesítőjétől, a VIP-szektorba, mert külföldieknek csak oda engedélyezték. A kedvező válaszra kifizettem a vételárat, erről megkaptam az igazolást is, minden rendben, majd küldik a jegyeket. A négy embernek megvettük a repülőjegyet és lefoglaltuk a szállást is – mesélt lapunknak a még felhőtlen készülődésről dr. Fazekas Sándor ügyvéd.

Erre érkezett a napokban az e-mail, benne azzal, hogy mivel sok vendégszurkoló akart jegyet venni erre a meccsre, a biztonsági szolgálat megvizsgálta a foglalását és törölte a rendelést, mert kockázatosnak tartja e négy ember jelenlétét a szektorban. Vagyis két nyíregyházi ügyvéd, apa és fia, valamint két sikeres vállalkozó mint kockázati tényező…

Egyszerűen: pofátlanság

– Az indoklás csak tovább szította a tüzet! Arra hivatkoztak, hogy a walesi szektorba magyarok nem vásárolhattak volna jegyet, csak a VIP-szektorba – mi oda vettünk. További hivatkozás, hogy magyar a lakcímünk, és Walesben még nem foglaltunk soha semmilyen jegyet. Nyilvánvaló, hogy kell a helyünk a hazaiaknak, mert ha történetesen tét nélküli lenne az ő válogatottjuk szempontjából a mérkőzés, jó lenne a mi pénzünk is, de így nem kívánt személyekké váltunk, így biztonsági kockázatot jelentünk. A döntésük végleges, fellebbezés nincs, a jegy árát vissza is utalták. A szállás és a repülőjegy persze a mi veszteségünk. Ekkora pofátlanságot még életemben nem láttam – fakadt ki okkal társai nevében is dr. Fazekas Sándor.

Azért kíváncsi lennék rá – fűzte még a történethez –, hogy ezt más nemzet szurkolóival is meg mernék-e csinálni, vagy csak a magyarokkal. Ha nálunk eladnak egy jegyet egy külföldinek, az be is mehet a rendezvényre. Ezek meg semmibe vesznek minket. A Cardiffban élő ismerősöm mondta: a mérkőzés előtt korlátozott számban még árulnak jegyeket, de abból magyarok már nem vehetnek. Ha megtudják, hogy magyar kezébe kerül, kivezetik a stadionból.

Wales nemzeti zászlajában büszkén feszít a címerállat, a vörös sárkány. Nos, a jelek szerint a sárkányok földjén kutyába se nézik a magyar szurkolókat.

Vannak egyenlőek és egyenlőbbek…

Mit lehet ehhez hozzátenni? Azt tudjuk, hogy Európa nyugati, északi fertályában történelmi hagyománya van a közép- és kelet-európai országok lekezelésének, lenézésének. A labdarúgáshoz kapcsolódva ebből 1995-ben kaptunk leckét: a Bajnokok Ligája főtábláján játszó FTC szurkolói huhogtak, amikor az Ajax ­Amsterdam színes bőrű játékosaihoz került a labda. Kétségtelenül elfogadhatatlan volt ez a viselkedés, amiért rendesen meg is hurcolták a Fradit és az egész magyar labdarúgást, sőt: az országot. Ugyanebben a szezonban és csoportban a Real Madrid stadionjában hatalmas horogkeresztes zászlóval várták az Ajaxot, illetve a tulajdonosait. Ennek semmiféle következménye nem volt.

NYZS