Nyelvtudás nélkül egy tapodtat sem

Nyelveket csak szorgalmas és kitartó munkával lehet elsajátítani
Nyelveket csak szorgalmas és kitartó munkával lehet elsajátítani
Nyíregyháza – Június elejéig több mint 91 ezren nem kapták meg diplomájukat nyelvvizsga hiányában az Oktatási Hivatal adatai bejárták a sajtót, nem véletlenül, hiszen évek óta kiemelt figyelem övezi azokat, akik hiába tettek sikeres záróvizsgát, ha a diploma hiányában mégsem tudnak kilépni a munkaerőpiacra.

A legjobb, ha még az egyetem előtt leteszik a középiskolások a középfokú nyelvvizsgát.

– Több programot is indítottunk, hogy a nyelvvizsga-követelménynek minél több egykori és jelenlegi hallgatónk meg tudjon felelni – válaszolta megkeresésünkre Nagyné dr. Schmelczer Erika főiskolai tanár.

A Nyíregyházi Egyetem Idegennyelvi Oktató és Nyelvvizsgáztató Központjának vezetője elmondta: részt vettek a 2014-ben indult országos Diplomamentő Programban, s a 2016-os zárásig az 56 hallgató több mint 85 százaléka sikeres nyelvvizsgát tett (volt, akinek csak másodszorra sikerült), és átvehette a diplomáját.

Többlépcsős segítségnyújtás

– Még főiskolaként éltünk azzal a lehetőséggel, hogy saját hatáskörben dolgozzuk ki a nyelvvizsga-követelményünket, s juttassuk el a diplomáig a már sikeres záróvizsgát tett hallgatóinkat akár nappali, akár levelező tagozaton fejezték be a tanulmányaikat – folytatta a központvezető. – Ez 2012 óta működik, s ez alatt az idő alatt 1096-an át is vehették a diplomájukat. Pályázati támogatással a nappali tagozatos hallgatók képzési kínálatába beépülhettek ingyenes általános nyelvi képzéseink angolból, németből, oroszból és franciából. Ezen túlmenően jelenlegi hallgatóink intenzív nyári kurzusainkon is részt vehetnek, ahol már speciálisan a nyelvvizsgára készítünk fel mindenkit, aki sikeresen teljesíti a szintfelmérőt – mondta el a központvezető.

Aranyat ér egy gazdasági diploma! Katona Réka ebben a hiszemben kezdett bele gazdálkodás és menedzsment szakon tanulmányaiba, ám a közel két évig bennragadt diplomája nélkül sehol nem tudott elhelyezkedni a szakmában.

Elpazaroltam az éveim

Középiskolás évei alatt angolt és németet tanult. Angolból egészen jó jegyei voltak, s bár a gimnázium végére letehette volna a középfokút, de mint mondta: a méregdrága külön­órák és nyelvleckék helyett inkább a jogosítványra gyűjtött.

– A nyelvtanulás nem olcsó mulatság, nem akartam plusz kiadásokkal terhelni a szüleimet, az egyetemi évek alatt végül kifutottam az időből, s a diplomaosztón ott álltam a munkaerőpiacon semmit nem érő tanúsítvánnyal a kezemben. A cégeknél a tapasztalatlan kezdő eleve hátránnyal indul, s amikor kiderült, hogy miért nem kaptam meg a diplomám, rám sütötték a „nem beszél idegen nyelveken” bélyeget, s nem maradt esélyem az állásinterjún – mesélte a fiatal nő.

– A záróvizsga utáni két évben a munka mellett kevés időm maradt a tanulásra, s ahogyan mondani szokás: akkor már késő bánat volt. Rájöttem, hogy a nyelvvizsgatípusok közötti keresgetésnek semmi értelme, mert az egyiknél az írásbeli, a másiknál a szóbeli vagy a szövegértés a nehezebb. Azt hiszem, hogy eltökélt szándékkal, szorgalommal kell nyelvet tanulni, akkor a vizsga is sikerülni fog – osztotta meg történetét az immár hivatalosan is diplomás gazdasági szakember, aki azóta egy kereskedelmi nagyvállalat munkatársa, s a második szakképzettségnek jóval „nyugodtabban” nekivághatott, vállalkozásszervezést tanul.

Olvasási, és beszédnehézség

– Az első három félévben 70, 70, illetve 60 órában tanulhatnak idegen nyelvet a hallgatóink, és nagy arányban tesznek sikeres nyelvvizsgát, vehetik át a diplomájukat – tudtuk meg Tilki Ágnestől, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának idegen­nyelvi részlegvezetőjétől. A levelező tagozaton már nincs általános nyelvi képzés, szaknyelvi azonban igen.

– A Bolognai folyamat bevezetését megelőzően a főiskolákon elég volt az alapfokú nyelvvizsga a diplomához, majd a Bachelor-szinten is középfokú nyelvvizsgát kértek. Az pedig az intézmények hatásköre, hogy előírnak-e szakmai nyelvvizsgát. Rákérdeztünk arra is, hogy csak a közoktatásban (általános és középiskola) kapott idegen­nyelvi órák elegendőek-e a nyelvvizsgához. – Igen – válaszolta Tilki Ágnes, s megjegyezte: nagyon kevés szó esik a nyelvtanulás és a diszlexia összefüggéseiről, hiszen a nyelvvel, beszéddel és olvasástanulással kapcsolatos részképesség-zavaros gyerekek nehezebben tanulnak idegen nyelvet. Éppen ezért érdemes lenne már 6-7 évesen, kisiskoláskorban nagyobb hangsúlyt helyezni a szűrésükre, mert időben felfedezve van lehetőség a fejlesztésre.

KM


A szakmai tudás számít

– Annak ellenére, hogy 2011-ben államvizsgáztam le, a diplomám még mindig a Nyíregyházi Egyetem széfjében pihen. Akkor nyelvvizsga hiányában nem vehetettem át, azóta pedig nem volt szükségem a dokumentumra. A munkahelyemen elsősorban a szakmai tudás volt a mérvadó jelentkezéskor, így elfogadták a hét évvel ezelőtt kapott tanúsítványt – mondta el érdeklődésünkre a nyíregyházi Krasznai Eszter, hozzátéve: az, hogy nincs nyelvvizsgája, nem jelenti azt, hogy nem beszél nyelveket. – Jó az angolom, megértetem magam oroszul is, gyakorlatias ember vagyok, csak épp nem jelentkeztem be még nyelvvizsgára.








hirdetés