Nyírbátor – a legveszélyeztetettebb település

Akt.:
A Farmolnál bekövetkezett tűzesetkor az önkormányzat és a katasztrófavédelem is jelesre vizsgázott
A Farmolnál bekövetkezett tűzesetkor az önkormányzat és a katasztrófavédelem is jelesre vizsgázott - © Fotó: KM
Nyírbátor – A kirendeltség természetesen tud a veszélyes anyagok jelenlétéről.


A katasztrófavédelem szervezeti felépítése szerint a mátészalkai kirendeltségéhez tartozik Nyírbátor, az a város, amelyik a besorolás szerint a térségben a legveszélyeztetettebb településnek számít.

– Összesen 58 település tartozik hozzánk, ez három járás feladatellátását foglalja magában. Ugyanakkor, ha azt nézzük, hogy hány településre vonulhatnak a mi tűzoltóink, akkor kiderül, hogy Mátészalkáról 105, Nyírbátorból és Baktalórántházáról egyaránt 18-18 településre kell mennünk, ha baj van – tájékoztatott Kovács Miklós, a Mátészalkai Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője.

A tűzoltó alezredes megerősítette: a katasztrófavédelmi besorolás szerint Nyírbátor a legveszélyeztetettebb település. – Óriási energiákat fordítunk, hogy megelőzzük a bajt. Az iparbiztonsági, illetve a hatósági szakterület folyamatosan felügyeli ezeket a nyírbátori, úgymond veszélyes üzemeket. Pontosan tudjuk, hogy az ipari parkban működő gyáregységek milyen anyagokat tárolnak, milyen és mekkora mennyiségű anyaggal dolgoznak ezekben a gyárakban – mondta a kirendeltségvezető, majd az ellenőrzésekre tért át.

Kötelesek jelenteni

– Az üzemek szakembereivel napi kapcsolatban vagyunk. A kirendeltség természetesen tud a veszélyes anyagok jelenlétéről. Ha üzembiztonsági szempontból a gyárakban bármilyen változás bekövetkezik, kötelesek bejelenteni a katasztrófavédelmi igazgatóságnak, mi és hogyan változott. Arra is van rendelkezés, hogy egy anyagból mennyi a maximálisan tárolható mennyiség, és ezt is rendszeresen ellenőrizzük. Kovács Miklós a beszélgetés során meg is nevezte a két „legveszélyesebb” nyírbátori üzemet.

– Két olyan üzem is van, amelyekben felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal dolgoznak, ez pedig az Unilever és a Farmol. Fontos, hogy az önkormányzatnak is el kell készítenie egy tűzvédelmi tervet, amit természetesen gyakorolni kell. Szükség esetén a helyhatóság feladata a lakosság értesítése és a kimenekítés megszervezése is. Ha baj van, a katasztrófavédelem szakemberi tájékoztatják a veszély mértékéről az önkormányzatot. A Farmol-nál bekövetkezett tűzesetkor a város egyáltalán nem volt veszélyben. A veszély nagyságát ugyanis nem a füstfelhő mérete határozza meg – emelte ki az alezredes.

– A nyírbátoriaknak sem kell jobban félni a vegyi üzemektől, mint bárhol máshol az országban. Egészen minimális az esély arra, hogy baj legyen. Nagyon szoros az együttműködés az illetékes között – összegzett Kovács Miklós.

Kevesebb településre

Nyírbátor egykoron több szerkocsival és nagyobb állománnyal dolgozott. Katasztrófavédelmi szempontból nem gyengült Nyírbátor helyzete?

– Ez a döntés belügyminisztériumi hatáskörbe tartozott. Az állománytábláról és a felszereltségről országos szinten, döntöttek, döntenek, természetesen konzultálnak azért a megyékkel. De én inkább egy másik szempontból közelíteném meg a dolgot: ma másként gondolkodnak a tűzvédelemről, mint korábban. Mielőtt ez az átcsoportosítás megtörtént, Nyírbátorhoz 34 település tartozott, most viszont csak 18 településre kell figyelni – tette hozzá Kovács Miklós.

KM








hirdetés