Ady komolyan vette a keresztapaságot is

Ady Endre szobra szülőfalujában
Ady Endre szobra szülőfalujában
Nyíregyháza, Máriapócs, Nagykálló, Nyírbátor – Megyénkből is érkeznek kisebb csoportok a költő szülőházához.

Valóságos időutazásban vehet részt, aki megyénkben kelet felé veszi az irányt, hogy a határon átkelve eljusson a nagy magyar költő, Ady Endre szülőhelyére. Nagykálló, Kállósemjén és Nyírbátor, a történelmi városok után a bátorligeti ősláp közelében vezet az út a román határ felé. Hamarosan Vállaj következik, némi ellenőrzés, aztán mindjárt Nagykárolyba érünk. A Kállay család kastélya elbűvölő, a tiszadobira emlékeztet. A fiatal Ady négy esztendőt töltött a nagykárolyi piarista gimnáziumban. Népszerű, tehetséges diák volt, de csak egy „szegény protestáns gyereknek számított”. Aztán Zilahra került – mi viszont Érmindszentre tartunk. A települést korábban átkeresztelték Adyfalvára, most meglepve látjuk, hogy a kis falucska neve Ady Endre.

Kincseket rejt a kis ház

Csakhamar megérkezünk, de némi csalódással tapasztaljuk, hogy az Ér nevű patak nem más, mint egy elhanyagolt kanális, és Ady szülőföldje a „hepehupás vén Szilágyban” „nem festői szépségével, hanem lehangoló kopárságával fogad”. Annál kellemesebb meglepetés az úti célunk, a család egykori, példásan rendbe hozott kúriája – a jelenlegi emlékmúzeum és Ady Endre szülőháza. A szülőház és az emlékmúzeum megnyitásának akár jubileumát is ünnepelhetnénk, hisz hatvan évvel ezelőtt, a költő születésének 80. évfordulóján, 1957-ben hozták rendbe. Tudjuk – és a helyszínen is megtapasztaljuk –, egy határon átnyúló program keretében néhány éve felújították mind a kettőt.

Nos, a takaros kis házba belépve a régmúlt időkben érezhetjük magunkat. Régi fényképek alapján úgy rendezték be a lakást, ahogyan a család élt az 1800-as évek végén. A földpadlós, alacsony falusi ház mégis rengeteg „kincset” rejt magában, legalábbis számunkra, a megkopott használati tárgyaktól kedve a fotókig. A kis múzeum tárlatát a család ereklyéivel, valamint a költő olyan műveivel és prózai szövegeivel egészítették ki, amelyekben elsősorban a tájról és rokonairól írt. Idebent megérint minket Ady szellemisége, szinte életre kel édesanyja, akiről olyan szép verseket írt, és a fényképekről nagy szerelme, Csinszka is. Rengeteg könyv, folyóirat, publikáció… ritka gazdag életmű. A csodálatos verseit olvasgatva megértjük, átérezzük, hogyan juthatott el a tehetséges fiatalember az Értől az óceánig.

Familiáris összejövetel

Kalauzunktól megtudjuk, a felújítás óta akad látogató Magyarországról, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is érkeznek kisebb csoportok, de örülnének, ha többen is megtekintenék az emlékházat. De járt-e Ady megyénkben? Valószínű. Ezt öccse, Lajos a testvéréről írott, 1923-ban megjelent könyvének egyik lábjegyzetéből tudjuk, mely szerint 1913-ban a költő egy „familiáris összejövetelre” utazott Vásárosnaményba. Ady – mit is tehetne mást – út közben tollat ragadott. A vele együtt utazó öccse részletesen leírta, hogy miközben a csapi állomáson a csatlakozó vonatra vártak, a költő egy üdvözlő vers írásába kezdett. Nem tudta ugyan egészen befejezni, mégis elküldte a Pest felé induló gyorsvonat postakocsijával. Az utolsó két strófát már csak a vonat elindulása után írta meg, s táviratilag küldte el a Világ szerkesztőségének.

Sokan próbálták már kideríteni, mikor és hol lehetett ez a családi összejövetel, milyen alkalomból és kik voltak a vendéglátók, de pontosan nem tudni. Erről Bereg irodalmi hagyományai című könyvében Miklós Elemér így írt: „A kérdésre, hogy Ady Endre mikor és hol járhatott Vásárosnaményban helyileg, már válasz nem adható. Azt hiszem, a megfejtés kulcsszava a familiáris szó lehet. Ady és az Ady család rokonsági kapcsolatai eléggé közismertek. Ennek tudatában szinte biztosra vehetjük, hogy itt csak a Csighy családról lehet szó. Csighy Sándor abban az időben Nagydobronyban volt tanító, korábban azonban Királydarócon éltek és kétszeres komaságban is álltak az Ady családdal. Leányuknak, Csighy Rózának Ady volt a keresztapja. Ezt a keresztapaságot – mint általában a rokonságot – Ady nagyon komolyan vette. Még Párizsban is gondolt a kis Rózára.”

Ismeretes, hogy Ady Endrét is megfogta Máriapócs, a zarándokhely. Gyermekkorában Érmindszent környékéről is sokan zarándokoltak el zászlókkal, énekelve Máriapócsra. Ez az esemény ihlette A pócsi Mária című versét.

– Bodnár István –



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

Nyírbátor.
SZON.HU






hirdetés