Egyre kevesebb munkáskézre lesz szükség

Minél intelligensebb berendezések kerülnek a szalagsorokra, annál kevesebb emberi munkára van szükség
Minél intelligensebb berendezések kerülnek a szalagsorokra, annál kevesebb emberi munkára van szükség - © Illusztráció: Getty Images
Nyíregyháza – A meglévő technológiák alapján ma ötvenöt szakma automatizálható Magyarországon.

A technológia fejlődése kiválthatja az élőmunkát, képes lehet átvenni egyes munkakörökön belül bizonyos részfeladatokat, de akár egy teljes munkakört vagy szakmát is. Az automatizálható szakmák közé sorolhatjuk azokat, amelyek logikai alapúak, rutinfeladatok (adatrögzítés, számítás, ismétlődő ügyfélszolgálati feladatok, válogatás-szortírozás, gyártósori munkavégzés) – hívta fel a hallgatóság figyelmét a napokban a megyei kereskedelmi és iparkamara nyíregyházi székházában tartott előadásán a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet munkatársa.

Az automatizáció hatásai 513 ezer munkavállalót érinthetnek, ami a magyarországi dolgozók 12 százaléka.” Nábelek Fruzsina

– A manipulációs-észlelési, kreatív vagy szociális intelligenciát igénylő feladatok a legkevésbé válthatóak ki automatizációval – húzta alá Nábelek Fruzsina, s hozzáfűzte: hazánkban ma a meglévő technológiák alapján ötvenöt szakma esetében nagy valószínűséggel hamarosan megjelenik az automatizáció, a leginkább érintett ágazat az ipar, a szakmák között pedig az irodai munka, a logisztika és a járművezetés. Számokkal is alátámasztotta mondandóját: a NAV 2015-ös foglalkoztatottsági adatai alapján az automatizáció hatásai 513 ezer munkavállalót érinthetnek, ami a magyarországi dolgozók 12 százaléka.

Ez nem a géprongálás kora

Nábelek Fruzsina előadása végén az alábbi következtetést vonta le: a legtöbb érintett a legmagasabb foglalkoztatottsággal rendelkező megyékben és járásokban várható, itt a kérdés az, hogyan oldják meg a felszabaduló munkaerő felszívását. A legsérülékenyebbek éppen a legalacsonyabb foglalkoztatottsági szintű, legkevésbé fejlett járások lesznek, ahol a dolgozók számának további csökkenése várható.

– A Watt-féle gőzgép feltalálása óta Európában kisebb-nagyobb megszakításokat leszámítva folyamatos az ipari forradalom. Egyes elemzők szerint már a negyediknél tartunk, amelynek hatásai napjainkban kezdenek megnyilvánulni a közép-kelet-európai államokban – jelentette ki dr. Ferenczi István okleveles villamosmérnök. A Nyíregyházi Egyetemen oktató főiskolai adjunktus egy szemléletes, a régmúltból vett példával élt, mikor azt mondta: az egykori liverpooli textilipari dolgozók hamar rájöttek arra, hogy a gépesítés az emberi munkaerő rovására megy. Egyértelművé vált számukra, hogy egyre kevesebb munkáskézre lesz szükség, ezért igyekeztek megrongálni ezeket a gépeket, hogy nyomatékosítsák az munkájuk jelentőségét.

– Napjainkban sincs ez másként: minél magasabb fokú az automatizálás, minél intelligensebb berendezések kerülnek a gyártósorokra, annál kevesebb emberi munkára van szükség. Egy dolgot azonban nem szabad elfelejtenünk: ezeket a gépeket valakiknek meg kell tervezni, meg kell alkotni, be kell programozni és üzembe kell helyezni. Nagyon fontos napjainkban az oktatás szerepe, az élethosszig tartó tanulás és a folyamatos munkaerő-átképzés, mert a jövőben egyre inkább egyre magasabb fokú végzettséggel rendelkező munkaerőre lesz szükség – emelte ki a szakember.
Megjegyezte: az utóbbi időben megyénkben is megfigyelhető, hogy a nagy volumenű beruházások egyre kevesebb élő munkaerőt alkalmaznak. Ez annak tulajdonítható, hogy egyre korszerűbb, automatizált gyártórendszereket telepítenek, amelyek üzemeltetéséhez kevesebb operátorra van szükség. A szakképzés ugyan igyekszik lépést tartani a kihívásokkal, de a szakképzett munkaerőből továbbra is hiány van Szabolcs-Szatmár-Beregben, ugyanakkor számos frissen végzett fiatal tapasztalat hiányában nem tud elhelyezkedni.

– A korszerű technológia bevezetésével felszabaduló, sokszor alacsonyan képzett munkaerőt az új ágazatokban csak jelentős átképzés után tudják majd – legfeljebb részben – integrálni.

A fővárosból vidékre

Dr. Ferenczi István kifejtette: a mezőgazdaság sem ússza meg az automatizációt, hiszen a korszerű, GPS-alapú mezőgazdasági gépek lassan minden ágazati feladatot megoldanak a szántástól a betakarításig. Ezen a területen is várható a szakképzetlen munkaerő felszabadulása.

– A Budapesten – hisz a főváros adja az ország ipari termelésének jelentős hányadát – felszabaduló munkaerő az átképzések után más, kevésbé automatizálható ágazatokban lesz kénytelen elhelyezkedni, s nem kizárt, hogy vidéki munkahelyeket fognak „elfoglalni”. Vagyis megfordulni látszik az eddig megszokott trend: nem a vidékiek keresnek majd Budapesten munkát, hanem egyre többen a fővárosból fognak vidéki munkahelyekre járni. Hasonló jelenség kezd körvonalazódni megyénkben is. Noha nem feltétlenül a túlzott automatizáció miatt, de itt is tapasztalható már az a jelenség, hogy a megyeszékhelyről többen Nyírbátorban vállalnak állást.

Tarnavölgyi Gergely


Érintett szakmák

Irodai adminisztráció (adatgyűjtés, -rögzítés, -feldolgozás, mint például a számlázás, a bérszámfejtés, a könyvelés, a nyilvántartások kezelése); feldolgozóipari szakmák (autógyártás, textilipar, hús-, gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, cipőkészítés; famegmunkálás, bútorasztalosság); egyes építőipari szakmák (építőipari anyagok gyártása, burkolás, falépítés, tetőfedés); logisztika; csomagolás és rakodás, szállítás, áruk előkészítése; járművezetés (kötött pályás járművek).

Számolni kell a fejlődéssel

– A munkaerőpiac átalakulása nem megy végbe egyik napról a másikra, mint azt oly sokan hangoztatják – mondta lapunknak Terdik János, a nyíregyházi Termaschinen Kft. ügyvezető-tulajdonosa. Az ipari nagyberendezések gyártásával foglalkozó cég vezetője úgy éli, a jövő nagy kihívásai a következők lesznek: az elektromos autók elterjedése és az átállás a kőolajszármazékokról az elektromos és a megújuló energiaforrásokra.
– Hasonló szintű fejlődés következik majd be a mezőgazdaság és a feldolgozás területén is. Gondoljunk például a már most alkalmazott traktorok műszaki színvonalára. Ezek a fejlesztési eredmények lényegesen befolyásolni fogják a szükséges munkaerő minőségét és mennyiségét is, így további komoly társadalmi, népesedési kutatásokra lesz szükség – tekintett előre az okleveles gépészmérnök, aki szerint a digitalizációval, az automatizálással, a robotizáció tényével a munkaerőpiac területén mindenképpen számolni kell.



Nyírbátor.
SZON.HU






hirdetés