Van megoldás, ha nincs helyben patika

A megyében 72 településen nem tudják a betegek a gyógyszerész tanácsát, segítségét kérni
A megyében 72 településen nem tudják a betegek a gyógyszerész tanácsát, segítségét kérni - © Illusztráció: KM-archív
Szabolcs-Szatmár-Bereg – Magyarországon csaknem félmillió ember él olyan településen, ahol nincs gyógyszertár.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara adatai szerint ezek elsősorban olyan aprófalvak, kistelepülések, ahol nem éri meg közforgalmú patikát működtetni, tegyük hozzá nincs is rá jelentkező, de arra sincs, hogy fiókpatikát tartsanak fent legalább arra a pár órára, amíg a háziorvos rendel. Harmadik lehetőségként maga az orvos a patikus, aki a betegeinek felírt és szükséges gyógyszert kiadja.

A Tb-támogatott gyógyszereket csak fix árakon értékesíthetjük.” Kiss Sándor

Megyénkben 72 településen nem tudják a betegek gyógyszerész tanácsát kérni .

– A kistelepüléseken nem kifizetődő gyógyszertárat működtetni, a betegek ugyanakkor rendkívül hálásak azért, ha helyben hozzájuthatnak a szükséges patikaszerekhez – mondta el érdeklődésünkre dr. Kiss Sándor.

A kétezer lakosú Encsencsen anyagyógyszertárat, a kisebb lélekszámú Piricsén és Penészleken fiókgyógyszertárakat működtető gyógyszerész rámutatott: nagyok a költségek, kicsi a forgalom, szerény a bevétel. – A fiókpatikák fenntartása bizony nem olcsó mulatság, a vásárlóerő pedig köszönő viszonyban sincs egy nagyvárosi gyógyszertár forgalmával. A falubeliek örülnek, hogy nem kell beutazniuk a ­városba a szükséges pirulákért, kenőcsökért, szemben például a 700 lelkes Nyírpilis lakosaival – mesélte dr. Kiss Sándor.

Példás együttműködés

– Én nem tartom szerencsésnek, ha az orvos és patikus is egy személyben, ez szükségmegoldás – szögezte le még a beszélgetés elején dr. Sértő-Radics István. Az Uszkán, Magosligeten és Tiszabecsen vegyes praxisban rendelő háziorvosnak mintegy 2000 betege van, felnőtteket és gyermekeket lát el, s azt mondja, igaz, hogy csak az egyik településen van patikája, ám ettől függetlenül zökkenőmentesen meg tudják oldani a gyógyszerek beszerzését.

– A közelben, ahol a székhely rendelőm is van, Tiszabecsen van patika és kiváló az együttműködésünk, gyakran konzultálunk, amiből a betegeim is sokat profitálnak – fogalmazott. A jól megszervezett és összehangolt házigondozói, egészségügyi ellátás, valamint a falugondnoki szolgálat példásan ellátja a gyógyszerek beszerzését és eljuttatja a betegekhez, ahol erre szükség van. Háziorvosként úgy látja, ilyen kistelepülésen a gyógyszertár nem életképes, hiszen nagyon alacsony a lakosságszám, s azt is elismerte, ha nem lenne a becsi patika, a környező falvak valóban nagy bajban lennének. Állandó gyógyszertári ügyelet legközelebb Fehérgyarmaton van, de Kölcsén is működik patika és „kisegítő ügyeletet” is tartanak.

– Ahol nincs szoros és példás együttműködés, ott elhiszem, hogy valós gondot jelent, hogyan jussanak a betegek hozzá a gyógyszerekhez, szerencsére mi nem tartozunk ezek közé – hangsúlyozta dr. Sértő-Radics István.

Ahol támogatással sem éri meg

A legfrissebb megyei adatokat dr. Tari János, a kamara megyei elnöke osztotta meg lapunkkal, ezek szerint 72 kisközségünkben nincs semmilyen gyógyszertári ellátás.

– Közforgalmú gyógyszertárból 74 településen 139 működik, ezek 68 helyen tartanak fenn fiókpatikát, míg a megyében 15 háziorvos kézi patikából juttatja el a gyógyszereket a pácienseknek – derült ki a számokból, ahogy az is: ahol nincs háziorvos, jellemzően ott nincs sok esetben posta és talán üzlet sem, így nem meglepő, ha gyógyszertár sem. És ott sem fog senki patikát nyitni, ahol az orvos hetente egy napon két órában rendel.
A törvény csak felfelé szabályoz, 4500 lakosonként lehet egy új patikát nyitni, lefelé nincs korlát, azaz mégis…

– Tény, hogy a kormány jelentősen megemelte a kisforgalmú gyógyszertárak támogatását, ám egy 300 lelkes faluban még így sem lehet fenntartani egy patikát – mutatott rá egy másik oldalára a történetnek Tari János –, ugyanis nagyon magasak a fenntartási és működtetési költségek. Az mindenképp megnyugtató, hogy a megyéből egyszer sem kaptak olyan jelzést, hogy komoly, netalán megoldhatatlan gond lenne a gyógyszerek beszerzése.

– Olyan kisfalvakban, ahol 20-30 éve nincs patika, megtanulták, hogyan juthatnak hozzá a gyógyító készítményekhez, s ebben fontos szerepe van a házigondozói hálózatnak is – mondta a kamara megyei elnöke. A jövő kilátásai sem sokkal jobbak. Akárcsak az orvosok, gyógyszerészek is kevesen vannak, és igen elenyésző számban döntenek úgy, hogy vidéken nyitnak gyógyszertárat. Ez a hivatás is elöregedőben van. A patikusok 30-40 százaléka vagy már elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy tíz éven belül nyugdíjas lesz. Ha úgy döntenek, nem dolgoznak tovább, hanem elkezdik a megérdemelt pihenésüket, akkor az is kérdés, lesz-e gyógyszerész, aki a patikában várja majd a betegeket.

– KM–BM, PI –


Miért nem nő a gyógyszerek árrése?

Bár a jogszabályok lehetővé teszik úgynevezett mozgópatikák működtetését, egy-egy speciális mikrobusz beszerzése azonban vagyonokba kerül, és egyáltalán nem biztos, hogy „meghálálná” magát a beruházás – tudtuk meg dr. Kiss Sándortól, aki kérdésünkre, miért nem emelik a termékek árát, fejcsóválva válaszolt:

– A Tb-támogatott gyógyszereket csak fix árakon értékesíthetjük. A nem támogatott szerek esetében a szakmai etika és a lelkiismeretünk is azt diktálja, hogy nagyjából ugyanannyiért árusítsuk a szabad áras gyógyszereket, mint mások. Ne feledjük, ezeken a szabolcsi kistelepüléseken javarészt szegény emberek élnek, akik alig tudnak kijönni a (köz)munkabérükből, nyugdíjukból, nem viselnék jól a drágítást. Megoldást talán az jelentene, ha a helyi önkormányzatok átvállalnák a kisforgalmú fiókpatikák működési költségeinek egy részét – nyilatkozta a gyógyszerész, aki azon sem csodálkozott, hogy a vidéki háziorvosok jelentős része idegenkedik az úgynevezett kézi gyógyszertár bevezetésétől, mert nagy felelősséggel, sok adminisztrációval és kevés profittal járna számukra.



Nyírbátor.
SZON.HU






hirdetés