„Athén” a Bodrog partján

Akt.:
Turistavonzó látványosság: várostromot imitáltak a korhű öltözékben Sárospatakon
Turistavonzó látványosság: várostromot imitáltak a korhű öltözékben Sárospatakon - © Fotó: ÉKN-archív
Sárospatak  – Fogyadozóban a tél birodalma. Olykor már felcsillan a nap, egyre inkább enged a fagy a szorításából. Várja mindenki a tavaszt, hogy véget érjen a hosszadalmas megpróbáltatás. Igyekszünk egyre több időt tölteni a szabadban, ábrándozunk, és néha már kirándulásokat, utazásokat is tervezgetünk.

Igézően szép táj

Nos, az útitervek közül bizonyára nem hiányzik a zempléni kirándulás sem. A megyénkből is sok helyen látható az igézően szép szomszédos táj, csábítóan mutatja magát hegységeivel. Ha útnak indulunk, mintha tágas térben és időben utaznánk arrafelé. Eszünkbe ötlik: vajon mi foroghatna Rákóczi György fejében, ha valami csoda folytán napjainkban, a 2018-es esztendőben lóháton Sárospatak felé tartana? Bizonyára bólogatna, hogy lám, mily szorgosan művelik ma már a hegyoldalakat is, hisz a jóféle nedűt adó szőlők több helyen még az országútig is lecsúsznak… S elégedett lenne-e György uraság vagyonos neje, Lorántffy Zsuzsanna, ha betérne egy kicsit hospitálni valamelyik bodrogközi kis iskolába? Hisz a pataki kollégium fénykora éppen az ő ott töltött évtizedeire esett, és tudjuk, hogy az innen kiröppenő tanítók és papok nemzedékeket okítottak szépre, jóra, mindenféle tudományra.

Bizonyára ma is leírná barátjának Petőfi is a szép sorokat: „Szebbnél szebb tájakon járok, barátom, ma a Hegyalján jöttem keresztül”. Mi, szabolcsiak is szívesen utazunk Sárospatakra is, amely ma már a fiatal hídon, Dombrád felől is megközelíthető.

Sárospatak a Bodrog-parti Athén. Szent Erzsébet és a Rákócziak városa – olvasom az egyik útikönyvben. Hogy a Rákócziak városa, azt mindig is tudtuk, de hogy Szent Erzsébeté is? Az talán kevésbé ismeretes.

Zavaros történelmi időkben, 1207-ben Patakon született Erzsébet, II. András király és Gertrud királyné leánya, akit később szentté avattak. Nincs olyan tája a világnak, ahol ne ismernék. Fénye, kisugárzása ma is ragyog. Büszke lehet rá Sárospatak. Szent Erzsébetről hétszáz év után sem feledkezett meg az utókor. Őrzik emlékét. Sárospatakon gazdag programmal, tizedik alkalommal rendezték meg novemberben a jubileumi Őszi Szent Erzsébet Napokat, amelyre a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye Karitászcsoportjai is elzarándokoltak.

A két megye ötven településének mintegy hatszáz zarándoka vett részt az emlékezetes összejövetelen. A jótékonyság sem maradt ki programjukból, a püspöki szertartás után a több helyről is összeverbuválódott zarándokok kenyeret szenteltek, amelyet a településükre hazavittek, és szétosztották a rászorulók között. Említsük meg, bizonyára nem mindenkinek ötlött az eszébe az Erzsébet-utalvány, amely a jótékony szentről kapta a nevét, és arcképe, valamint koronája is látható rajta.

Természetesen a turisták máskor is megcsodálják Sárospatakon Szent Erzsébet bazilikáját, szép templomát, ahol róla készült festmények is láthatóak. A középkor szentje templomának megtekintése után, a vár felé tartva jól esik a friss levegőből szippantani. Sok szép fát csodálhatunk meg, például 100 éves tiszafát, fekete diót és szép ezüsthársfa sort.

Egyedülálló műemlék

Néhány száz lépés, aztán máris a várnál vagyunk, amelynek kapuján betekintve Magyarország egyik legszebben kiképzett belső udvarának látványa fogad. A vár egyedülálló műemlékeink között. A sárospataki vár (vagy más néven a Rákóczi-vár), a magyarországi késő reneszánsz építészet legértékesebb alkotása, Sárospatak legjelentősebb műemléke. Hosszadalmas lenne történelmét felidézni. A vár boltjában remek kiadványok szolgálnak erre. Érdemes szétnézni a vár legrégibb építményének, a négyszög alaprajzú Vörös-toronynak a legfelső mellvédjén.

Alattunk az ősi iskolaváros zegzugos utcákba tömörült házsorai, mögöttünk a lassan emelkedő tereplépcsőkön szőlőtőkék végeláthatatlan erdeje, afölött tarajos hegytenger. „Az Alföld északi peremén feltornyosult vulkánkoszorú legszebben tagolt része ez: a Zempléni hegység. Kialudt tűzhányók összefüggő sorozata, csupa hegyes kúp és sátorformájú tető.”

– Bodnár István –


História

A kislány Erzsébetet – akkori szokás szerint – egyéves korában eljegyezték egy német gróf fiával. Majd a kis hercegnőt pompás kísérettel új otthonába, Wartburg városába vitték. Életéről számtalan írás született. Jótettet jótettre halmozott, vagyonából ispotályt építtetett. Igen fiatalon, 24 éves korában, özvegyen a liliomok közé, az égi mezőkre távozott. Halála után négy évvel már szentté avatták.


Sárospatakról Kassára

Az idén két zarándoklatot is terveznek, amelyeken megyénkből is sokan vesznek részt. Májusban a Sárospatakon összegyűltek közül többen gyalog zarándokolnak majd el Kassára, ahol a Szent Erzsébetről elnevezett dómban fejet hajtanak a szent szobra előtt. A dóm belsejében egyébként a legnagyobb kincsként és látványosságként számon tartott gótikus Szent Erzsébet-főoltár 48 gótikus táblaképét csodálhatják meg a látogatók.

Közülük az Árpád-házi Szent Erzsébet legendáiról szóló alkotások a legszebbek. A magas szárnyas oltáron álló három szobor között találjuk az Erzsébetét is.



Nyíregyháza.
SZON.HU






hirdetés