Diplomával is nehéz, nélküle pedig még nehezebb
– A bölcsészdiploma csak akkor ér valamit a munkaerőpiacon és jelenthet előnyt az állás elnyerésében, ha valós – Szabolcsban és Hajdúban angol, míg Borsodban és Bács-Kiskun megyében német nyelvtudással társul – tudtuk meg Nagy Andrea HR-tanácsadótól.
Sok esetben a nem megfelelő nyelvtudás áll az elhelyezkedési nehézség hátterében, a friss diplomásoknak munkát kínáló multinacionális vállalatoknál ez viszont feltétel. – Amire most igazi kereslet van, azok a gépészmérnökök, az EHS (környezet- egészség- és munkavédelmi), illetve tűzvédelmi felelősök, szoftverfejlesztők és a vegyészek – sorolja a szakember és hozzáteszi: még esetükben sem elég csupán a felsőfokú oklevél, a munkáltató nyelvtudást kér. Ha nincs, akkor kisebb, külföldi partnerrel nem rendelkező cégeknél lehet esély az elhelyezkedésre, azonban a munkaerőigény itt korlátozott. – A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve a jövő még mindig a mérnököké, a más szakkal is rendelkező nyelvszakosoké, a környezetvédelmi szakembereké, valamint a pszichológusoké – véli Nagy Andrea, aki arra is figyelmeztet, hogy a kiválasztás során egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a kompetenciák felmérésére.
A BA diplomásokra kisebb a kereslet
A felsőoktatásról szóló törvény 2006-tól határozta meg a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) kidolgozását és bevezetését a felsőoktatási intézményekben, így a Nyíregyházi Főiskolán is. – A fejlesztés célja az volt, hogy a képzések a munkaerőpiac valós igényei szerint módosuljanak – közölte Csizmadia Valéria, a Nyíregyházi Főiskola képzési igazgatója.
– Az utóbbi években a műszaki, közgazdász, informatika végzettségűek iránt megnőtt az igény. Diplomás túlkínálatról egy területen sem beszélhetünk, mivel a kevésbé keresett képzettséggel rendelkezők más területeken is képesek elhelyezkedni. A tapasztalat az, hogy a munkáltatók az érettségi követelményű munkakörökben is szívesen alkalmaznak diplomás végzetteket. A 2009-es év – a bolognai rendszerre való átállás után az alapképzésben BA diplomát szerzettek megjelenésével – hozott újat a munkaerőpiacon. A BA diplomásokra kisebb a kereslet, mint a hagyományos főiskolai képzésben végzettekre. Ennek az az oka, hogy a versenyszektor nem készült fel kellőképpen arra, hogy megjelent a piacon egy új képzési formában részesült diplomás réteg. A munkaerő-piaci igényeknek megfelelni csak állandó tanulással lehet – a főiskola a régió szakembereivel, kamaráival egyeztetetten folyamatosan szakirányú továbbképzéssel, részismeretek megszerzésével és felsőfokú szakképzésekkel kívánja biztosítani a végzett hallgatók munkaerőpiacon történő maradását – mondta Csizmadia Valéria.
A reménytelenség általános
Egy friss diplomás nyíregyházi hölgy, Krisztina, ahelyett, hogy örülne, nem túl bizakodó. – Kommunikáció és médiatudomány szakon végeztem. – Egyike ez annak a három szaknak (művelődésszervező, andragógia és kommunikáció), melyekről a statisztikák is bebizonyították: a legkevésbé keresett alapdiploma – mondja Krisztina.– A felsőoktatást, mint a jövő egy kényelmesebb alternatíváját egyre több érettségiző számára váltja fel a szakma, mint a majdani megélhetés biztosabb lehetősége. Egyre több szülő is belátja, hogy a középiskolát végzett gyermekét azzal, hogy főiskolára vagy egyetemre kényszeríti, nem segíti a boldogulásban.
– A reménytelenség általános, a néhány éve még ígéretesnek tűnő műszaki vagy gazdasági szakok diplomásai is elanyátlanodtak a papírjukkal. A szakmát választók pedig családot terveznek, lakást vásárolnak, kezdenek élni, míg mi, frissen végzett főiskolások és egyetemisták lassan lemondunk az értelmiségiek áhított jövőjéről, raktári kocsikat tolunk és hamburgerhúst sütögetünk.
- KM -
