Könyvtárra mindig szükség lesz

Akt.:
A résztvevők figyelmesen hallgatják az előadásokat a tudományos ülésen
A résztvevők figyelmesen hallgatják az előadásokat a tudományos ülésen - © Fotók: Szarka Lajos
Nyíregyháza – Jubilál az idén százesztendős orvostudományi szakkönyvtár a megyei kórházban.


– Meghatottan állok ma itt, hiszen a 2019-es év különleges az intézmény életében. Idén ünnepelhetjük a 120 éve fennálló kórházunkat és a falai között alapított, 100 éves Kállay Rudolf Orvostudományi Szakkönyvtárunkat. A könyvgyűjtemény 1918. december 30-án kezdte történetét, és mára megközelítőleg 45 000 kötettel rendelkezik. Nevét alapítójáról kapta, aki saját könyveivel hozta létre a bibliotékát – kezdte köszöntőbeszédét dr. Adorján Gusztáv, a Jósa András Oktatókórház főigazgatója, a 100 év az orvostudomány szolgálatában, dr. Kállay Rudolf Orvostudományi Szakkönyvtár és Közművelődési Gyűjtemény Centenáriumi Tudományos Ülésén.

– Véleményem szerint könyvtárakra mindig is szükség lesz, hiszen azt a mérhetetlen tudásanyagot, amit manapság produkál a tudomány máshogy képtelenek lennénk feldolgozni. Van egy kedvenc mondásom: Ha tiszteled a múltadat, a jövő is biztonságban van – zárta gondolatait a főigazgató.

– Több mint 22 évvel ezelőtt a Semmelweis Orvosi Egyetem központi könyvtárában 40 könyvtár képviselője megalapította a Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetségét (MOKSZ). Az első bibliotékák körülbelül ezer évvel ezelőtt jöttek létre a kolostorokban, ahol főként betegellátással és gyógyítással kapcsolatos köteteket őriztek. Később ­divatossá váltak a házi könyvtárak a főurak körében, majd a XIX. és XX. század derekán létrehozták a közkönyvtárakat.

A kórház területén található Kállay Rudolf Szakkönyvtár is nyilvános könyv­gyűjteményként működik, szolgálva a magyar egészségügyet – foglalta össze a tudnivalókat dr. Palotai Mária, a MOKSZ elnöke.

Dr. Ajzner Éva, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Tudományos Bizottságának elnöke hozzátette: – A világgal együtt az adatkezelés módja is változik. A régi módszerekkel már nem tudnánk kellőképp doku­mentálni az információkat, ezért már elindult a ­könyvtárak átalakítása. Nehéz időszak ez a könyvgyűjtemények életében mind szellemi, mind strukturális szempontból.

Tudatos lépés

– Dr. Kállay Rudolf 1915-ig vezette a kórházat. Ez a könyvtár az ő tudatosan fejlesztett hagyatéka. Nemes cél vezérelte, hiszen azt szerette volna, ha a helyi orvosoknak nem kell a fővárosba utazniuk, ha bővíteni szeretnék tudásukat vagy lépést akarnak tartani a tudományos fejlődéssel – mondta el dr. Kührner Éva, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Könyvtárának főkönyvtárosa.

Az utódok is számítanak

Később Gerlei Ferenc patológusra bízták a könyvtárat, aki ösztönösen irányította a bibliotéka mindennapjait: nyilvántartási számot adott a könyveknek és piros tintás bélyegzőt használt a hitelesítésre.

– A következő mérföldkő a 60-as években következett be, amikor először kerültek ide képzett könyvtárosok. Ekkor épült ki a szakkönyvtári hálózat, majd 30 év múlva újabb kihívás következett: az informatikai háttér megteremtése, hardveres és szoftveres alapon. Napjainkban az egészségügyhöz kapcsolódó kiállítások szervezésével próbálnak nyitni a közkönyvtárak felé – összegezte Kührner Éva.

GE



Nyíregyháza.
SZON.HU






hirdetés