Négymancsnyi támogatás a gyógyuláshoz

Zizi (németjuhász), Csiga (labrador) és Pamacs (bichon bolognese) heti három napot dolgoznak, és járják a megyét, hogy segíthessenek a betegeken
Zizi (németjuhász), Csiga (labrador) és Pamacs (bichon bolognese) heti három napot dolgoznak, és járják a megyét, hogy segíthessenek a betegeken - © Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – Terápiás kutyák segítik a betegeket a gyógyuláshoz vezető kemény úton.


Sokan közülünk el sem tudjuk képzelni, milyen egy beteg gyermeket gondozni, végigkísérni minden erőnkkel, teljes figyelmünkkel, akár egy egész életen át. A szülők gyakran magukra maradnak kérdéseikkel, problémáikkal, kétségbeesésükkel. Az Aura Segítő Kutya Alapítvány ezeknek a családoknak nyújt segítő kezeket és mancsokat, s a kutyák minden alkalommal bebizonyítják, többszörösen rászolgáltak az „ember legjobb barátja” jelzőre. Ismerjék meg Zizit, Csigát és Pamacsot, akik egész életüket az emberek segítésére tették fel!

Tudatos gyógyulás

– Mielőtt beszélnék a mindennapi munkánkról, szeretném az elején tisztázni a fogalmakat. Az állatasszisztált tevékenységeknek több fajtáját különböztetjük meg. Az egyik az állatasszisztált aktivitás, amikor az ember és az állat spontán interakciójából pozitív élmények születnek. Itt az egyetlen cél az örömszerzés. A másik típus az állatasszisztált terápia, ami egy szakemberek segítségével összeállított, elő- és utókontrollal figyelt, fejlődést szolgáló program – mondta el Szabó Ágnes, az Aura Segítő Kutya Alapítvány önkéntese, kutyatréner, Zizi és Csiga gazdája.

– A korai fejlesztésben nagyon sokat tudunk segíteni, de szép sikereket érünk el sérült, halmozottan sérült gyerekek és idős, demens emberek esetében is. Rendszeresen járunk a kisvárdai Csigaházba, ahol enyhe lefolyású, Down-szindrómás vagy autisztikus tüneteket mutató gyerekekkel foglalkozunk. A csoportos terápia egy gyógypedagógus által felépített, tematikus program, amiben a memória mellett fejlesztjük a mozgást, a beszédkészséget és a kutyával történő kommunikációt is – tette hozzá Nádasiné Lukács Anikó, az Aura Segítő Kutya Alapítvány önkéntese, Pamacs gazdája.

– A csoportos foglalkozásokon különböző sérülés­típusokkal találkozunk. A sokféleség ellenére a kézjeles kommunikáció mindenki számára érthető nyelv. A terápiás kutyáknak számtalan trükköt tanítunk, minden vezényszóhoz egy kézjel tartozik. Ha a kliens helyesen hajtja végre a mozdulatsort, akkor pozitív élményekkel gazdagodik, mivel irányítani tud egy élő állatot. Ettől javul az önbecsülése – vette át a szót Szabó Ágnes.

A tévhitekkel ellentétben a vizsgán nem a kutya, hanem a terápiás felvezető és kutyája együtt vizsgáznak. Az állatnak bizonyítania kell, hogy figyel a gazdájára, míg a felvezetőnek, hogy jól olvassa kutyája testbeszédét. Fontos, hogy egy terápiás eb nem mutathat agressziót más állattokkal vagy emberekkel szemben, nyitottnak és nyugodtnak kell maradnia a váratlan szituációkban is. – A vizsga két részből áll. Az első az úgynevezett temperamentum vizsga, ahol a kiképzők olyan helyzeteket teremtenek, ahol felmérik, melyik állat alkalmas a feladatra. A második körben már a sérültekkel is találkozik a páros, itt megmutathatják, hogyan tudnak kapcsolatot teremteni a sérültekkel, hogyan mozdítják őket – ismertette a folyamatot Szabó Ágnes. Egy kutya alkalmassága nemcsak a személyiségétől, de az idegrendszerétől is függ. Ezek az állatok folyamatosan akaratukon kívüli hanghatásnak vannak kitéve, legyen az csattanás, esés vagy sziréna, emiatt ismerniük és reagálniuk kell a kézjelekre is. A kutya egyéves kora előtt nem tehet terápiás vizsgát.

Manapság sokan szeretik terápiás kutyáknak beállítani saját állataikat, tekintet nélkül a következményekre. Orvosi vizsgálat és komoly terápiás vizsga nélkül viszik közösségbe négylábúikat, anélkül, hogy ismernék azok reakcióit. Ez nagyon veszélyes. Egy valódi terápiás kutya rendelkezik egészségügyi kiskönyvvel, igazolvánnyal – ezek nélkül egy lépést sem tehet a kutya és gazdája –, az orvosi igazolás egy évnél nem lehet régebbi, míg az élősködők ellen 3 havonta kell oltani az állatokat, az alkalmassági vizsgát pedig kétévente újítják meg. Jelenleg terápiás kutyának csak azok az ebek minősülnek, akiket a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület (MATESZE) honlapján regisztráltak.

Öreg kutya nem vén kutya?

Kiöregedhet-e egy kutya a szakmájából? – tettük fel a kérdést. – Természetesen – válaszolta Szabó Ágnes. – Zizi kutyám 6 éves, ő négy és fél éve dolgozik, már a szakma „nagy öregjének” számít. Ha egy kutya leáll a segítéssel, nagyon fontos az azt követő levezetés. Nem megengedhető, hogy az egyik nap még viszem őt dolgozni, de másnap már nem. Ahogy több hónapnyi kemény munkával „építettük fel” az állatot, és hordtuk be a foglalkozásokra először 10 percre, majd 20-ra, úgy a levezetésnek is fokozatosnak kell lennie. Ha ez nem így történik, akkor a kutya pszichésen is megzuhanhat, hiszen úgy fogja megélni a helyzetet, hogy ő már haszontalan, nem szerethető. Egyébként az aktív terápiás években sem szabad túlzásba vinni a munkát. Hetente maximum háromszor egy órát dolgozhat egy terápiás kutya, ez az optimális mennyiség, amit még nem kényszernek él meg. Ha a gazdája nem tartja be a mértéket, akkor fennáll az állat kiégésének veszélye, aki így bele is pusztulhat a stresszbe – hívta fel a figyelmet Szabó Ágnes.

A terápiás kutyák élete, létük értelme a segítségnyújtás. A kellő tisztelet, a társadalom nyitottsága s az állatok és munkájuk elfogadása a kulcs beteg embertársaink gyógyulásához.

GE



Nyíregyháza.
SZON.HU






hirdetés