baktériumtrágya
Ez a könyv azért született, hogy segítsen eredményesebbé tenni a növénytermesztést. Az intenzív műtrágyázás és növényvédelem következtében, valamint a lényegesen nagyobb termőképességű fajták megjelenésével nagyságrendekkel növekedett a betakarítható termések. Ugyanakkor a köztermesztésben lévő fajták genetikailag nagyobb terméspotenciállal rendelkeznek, mint amennyit ezekből általában realizálni képesek a gazdálkodók. Az okok a talajban gyökereznek.
Minderről Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője beszélt pénteken a cég nyíregyházi irodájában, ahol a sajtó képviselőinek bemutatta a témával foglalkozó legújabb szakkönyvet, melynek címe: „A beforgatott jövő”. A mű közérthetően tárja fel azokat a talajtani, agrokémiai és mikrobiológiai ismereteket, amelyek ahhoz szükségesek, a talajéletet megismerhessük és megérthessük.
A cég neve akkor vált igazán ismertté az országos közvélemény előtt, amikor a vörösiszap katasztrófa után több millió forint értékben ajánlottak fel baktériumtrágyát a Kolontár illetve Devecser környéki termőföldek talajéletének újjáélesztéséhez. A könyv már ennek tapasztalatait is feldolgozza.
Régóta ismert tény, hogy a termésátlagokat nem lehet növelni egyszerűen azzal, hogy még több, leginkább művi tápanyagot juttatunk ki a talajba. Ha nincs megfelelő talajélet, ha nincsenek jelen kellő számban azok a mikroorganizmusok, amelyek segítik a tápanyagok feltárását illetve felvételét, csak ellenkező hatást érünk el. Azaz: fölösleges kiadásokkal csak megmérgezzük a talajt, a talajvizet, a környezetünket – figyelmeztetett az ésszerű eljárásokra Vajda Péter.
A könyv is a biológiai szemléletű talajerő-gazdálkodás egy gyakorlati vezérfonala, hiszen egészséges talajélet nélkül nem teremthető meg a talajnak az a termékenysége, amely folyamatosan szükséges a növénytermesztés elvárt és kitűzött sikerességéhez, valamint az egészségesebb élelmiszerek előállításához.
A cég besztereci üzemében előállított baktériumtrágya illetve maga a technológia iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik, s ma már India, Ausztrália,Azerbajdzsán, Szerbia is nyitott a rendszer kitelepítésére.