Nyíregyházányi főváros – Izland: az ezer foss országa

Nyíregyházányi főváros – Izland: az ezer foss országa
© Forrás: youtube / LimeWave
Nyíregyháza, Reykjavík – Az időjárás és az árak csöppet sem barátságosak, mégis pompás Izlandon turistának lenni.

Holdbéli táj. Már a repülőtérről a főváros felé buszozva fogadásokat kötöttünk, nyolcfős társaságunkban hányszor hangzik majd el ez előbbi szókapcsolat az Izlandon töltött néhány nap alatt. Az összesítés végül elmaradt, ám kétségtelen: a végtelen lávamezők és egyéb különleges felszíni formák láttán nem volt nehéz elcsépelni.

Nyíregyházányi főváros

Az Atlanti-óceán északi részéből kiemelkedő sziget turisztikai vonzerejét legfőképpen vulkanikus eredetének köszönheti, földművelésre alkalmas területet vagy erdőt viszont alig találni. Az ország 103 ezer négyzetkilométernyi területéből 12 ezer gleccser, 3 ezer tó, 11 ezer lávamező, 4 ezer sivár homok, 52 ezer egyéb terméketlen terület.

A terméketlenség következtében a népsűrűség mindössze 3,1 fő négyzetkilométerenként (hazánkban 110), s mivel az ország szinte mindenből behozatalra szorul, az árak – magyar szemmel – nagyon magasak. Egy pékségben különösebb erőfeszítés nélkül hagyhatunk 15 ezer forintnyi koronát, ezért nem is mélyedtünk el a helyi gasztronómiában, kivéve persze a sörválasztékot, amit röviden is könnyű jellemezni: rossz.

A világ legészakibb fővárosát nagyjából annyian lakják, mint Nyíregyházát, az izlandi parlament épülete számos megyénkbeli kastély mögött elbújhat. Reykjavík (a városnév jelentése: füstös öböl) közel fekszik az északi sarkkörhöz, ezért a tél közepén csak négy órára jön fel a nap, nyár közepén ugyanakkor nem sötétedik be – ez jól jön városnézéskor, az elalvást viszont megnehezíti.

Káprázatos jégvilág

A szigetország annyi látnivalót tartogat, hogy a fővárosban nem időztünk sokat, egy nap alatt megnéztük a nevezetességeket. Mindeközben csak a tájékozódás okozott némi nehézséget, az izlandi nyelv ugyanis annyira hosszú és bonyolult szavakból épül fel, hogy az átlagos turista csak az utca- és egyéb földrajzi nevek kezdőbetűjét képes megjegyezni.

A települések szinte kizárólag a parton találhatók, mivel az ország belseje lakhatatlan, kopár vidék, ahol legfeljebb terepjáróval lehet közlekedni. Az óceán mellett haladva viszont mindig van mit nézni: hegyek, gleccserek, vízesések sorakoznak, ameddig a szem ellát. Az utóbbi végre izlandi nyelven is könnyen megjegyezhető: foss. Miután útba ejtettük a Skógafosst, a Gullfosst és Seljalandsfosst, utunk fénypontja következett: a Jökulsárlón gleccserlagúna. A környék rengeteg madár otthona, a víz tele van hallal, ami odavonzza a fókákat. A turisták tömegeit kétéltű járművekkel viszik körbe, a jegypénztárban pedig egy magyar lány fogadott bennünket.

A gejzírek névadója

Izlandon könnyen hozzáférhető a geotermikus energia, ez abból is látszik, hogy lépten-nyomon szökőforrásokba botlunk. Ezek közkeletű neve az izlandi Geysirtől származik, amely a mi utazásunk méltó befejezéséül is szolgált.

KM-HP

Címkék: , ,


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés