Nyolcvanöt évvel ezelőtt hunyt el Krúdy Gyula

A színházhoz közeli Krúdy-szobor immár tizenöt éve Nyíregyháza dísze
A színházhoz közeli Krúdy-szobor immár tizenöt éve Nyíregyháza dísze - © illusztráció: KM-archív
Nyíregyháza – Krúdy Gyula a „Nyírség álmodója” volt – Nyíregyháza, a nyíri tájak és emberek elevenen élnek a műveiben.

Nyolcvanöt éve, 1933. május 12-én hunyt el Krúdy Gyula író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás mestere. Nyíregyháza neves szülötte még húszéves sem volt, amikor Üres a fészek és egyéb történetek címmel megjelent az első novelláskötete; országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi című regénye hozott neki.

Érettségi tétel

– Iskolánkban állandóan jelen van a Krúdy-kultusz, az évfordulókon pedig ünnepségeket, megemlékezéseket rendezünk – tudtuk meg Kecskemétiné Szilvási Zsuzsannától, a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium magyar szakos igazgatóhelyettesétől. – Az író minden tavasszal kiemelt figyelmet kap az irodalomórákon, ugyanis a regionális érettségin évről évre tétel A nyíregyházi öregdiákok című novellája, amely intézményünk – akkori nevén Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium – 19. századi életének tükre.

– A gimnáziumban állandó tárlót kapott az egykori diák: látható az évkönyv, amelyben szerepel, a bizonyítványai, levelei, a művei pedig – egy különgyűjtemény formájában – mindig hozzáférhetők a könyvtárunkban.

Ledőlt a templomtorony

– Krúdy Gyula nem volt mintadiák; ha valaki egy kicsit kilóg a sorból, felmerülnek a vele kapcsolatos anekdoták: egyszer felmászott az igazgatói iroda ablakába és a párkányba véste a nevét – ez sajnos már nincs meg –, máskor társaival tudósítói irodát hoztak létre, és alaposan kiszínezett híreket küldtek Budapestre mindaddig, amíg le nem buktak a ledőlt templomtoronyról szóló írással. Az érettségire szinte úgy kellett belökdösni, mert néhány nappal korábban Debrecenben vállalt újságírói munkát – sorolta a pedagógus az író emlékének ápolását firtató kérdésünkre.

– A Jósa András Múzeumban egy emlékszoba idézi fel Krúdy Gyula alakját. Az állandó kiállításon bemutatjuk az író Nyíregyházán fellelt ­könyveit, bútorait, tárgyait és emlékeit. Szakmai partnereink támogatásával folyamatosan bővülő irodalmi tablókkal, rendhagyó órákkal várjuk a tárlat látogatóit – válaszolta érdeklődésünkre dr. Rémiás Tibor, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója.

Kirakatban

A megyeszékhely belvárosának egyik kirakatában Krúdy-kötetre bukkantunk.

– A Szindbád-történetek összegyűjtve, ez az egyik legnépszerűbb kiadás. A borítón Latinovits Zoltán látható – aki nagyszerű Szindbád volt –, ez is utal a film óriási sikerére – mondta a könyvről az István Antikvárium tulajdonosa.

– Ugyancsak népszerű a Vörös postakocsi – innen kölcsönözte nevét az irodalmi folyóirat – és az Álmoskönyv, amely nem szépirodalmi mű, más olvasóközönséget szólít meg. Ez jelent meg a legtöbb kiadásban és a legnagyobb példányszámban, ugyanakkor kimaradt egyes sorozatokból.

– Krúdynak még a halála előtt megjelent az életműsorozata, ami ritkaság. Ebből azonban kihagyták A tiszaeszlári Solymosi Eszter című könyvet, amelyben az író nem a közhangulatnak, hanem a tényeknek megfelelően írt a botrányos perről; a kötet megjelenésére az 1960-as évekig kellett várni.

Kiaknázatlan lehetőség

– Az állami könyvterjesztés időszakában több Krúdy-kötetet küldtek Nyíregyházára, mint máshová, és ez nem volt tévedés: folyamatos igény van rá, mindig tartok egy polcnyit a műveiből, s az is előfordult már, hogy valaki más városból érkezett hozzám, miután otthon nem jutott hozzá az áhított kötethez – említett néhány érdekességet Zvara István, aki úgy véli: a Szindbád-film jelenetsora minden nézőben megmaradt, ezért kiaknázatlan lehetőség, hogy nincs a me­gyeszékhelyen Krúdy-étterem.

Az utcától a gimnáziumon át a könyvesboltig

„A Sóstói útból nyíló csendes út őrzi nevét, ízléses új villák sora, ahová odahallatszik az erdő csalogánya, a vadgalamb muzsikája. A régi Nyíregyházának hangulatait, opálos, ködös reggeleit, bíborszínbe, lilába fürdő alkonyatait, zsalugáteres ablakait, orgonavirágos kertjeit, sóhajos leányszíveit, álmodozó asszonyait, borozó politikusait, gavallérjait, a régi Sóstó kocsiútjait és cigánymuzsikás mulatásait a Krúdy-könyvek örökítik meg képekben, mozdulatokban, zeneiségben, s az új Nyíregyháza az ő nevét örökíti meg, őt őrzi a halhatatlanság számára. „Nyíregyháza példát adott az irodalmi értékek megbecsülésére, amikor Krúdyról utcát nevezett el” – adta hírül a Nyírvidék című lap az író halálának harmadik évfordulóján. Az azóta eltelt évtizedekben még számos Krúdy-emlékhellyel gyarapodott a város: a Szent István utcán három emléktáblát is találhatunk (a szülőházán, ott, ahol az író gyermek- és ifjúkorát töltötte, és a Kossuth-gimnázium falán), tábla emlékeztet a sóstói Svájci-lak falán arra, hogy itt született a Nyíri emlék című alkotás, a színház mellett 2003-ban avattak szobrot, s ott van még a Krúdy Vigadó, a Krúdy Gyula Gimnázium, a Krúdy-mozi helyén álló Krúdy-ház, a Krúdy-udvar. Az íróról kapta nevét a városháza díszterme, a színház kamaraszínpada és megannyi intézmény.

HP








hirdetés