Vendégsorok: Adó, odaát

„Ha jösztök lesztek, ha hoztok esztek.” Szatmárnémeti újságíró barátom mondta ezt még az ottani diktatúra éveiben, amikor jeleztem, hétvégén viszonozzuk korábbi családi látogatásukat a román határszéli városban. Angyal Sándor jegyzete.Fel is pakoltunk rendesen, aminek nagyon örültek külföldi kollégámék, akik tele víz káddal vártak a fürdőszobában, mert a csapból csak ritkán folyt, abból sem volt elég. Elcsodálkoztam az egykori szép magyar város parkjai láttán is: a legtöbb veteményes kert volt, zöldségfélékkel, paradicsommal, paprikával.

Azóta fordult a világ odaát, különösen a forradalmuk után, de leginkább mióta ők is tagjai az Európai Uniónak. Nem máról holnapra, de egyre javult a helyzetük, s mostanság már néhány területen vetekednek velünk, sőt elénk tolakodtak. Értesülhettünk róla, hogy június elsején hajnaltól 24 százalékról 9-re csökkentették Romániában az élelmiszerek, az alkoholmentes italok és a közélelmezési szolgáltatások áfáját, és hogy ezt az adómérséklést éjszakai nyitva tartással köszöntötték az áruházak… Mit mondhatunk mi, határon inneniek a mínusz 15 százalékos árcsökkenésre?

Az több, mint valószínű: náluk így olcsóbbá vált a megélhetés, a mindennapi élelem beszerzése könnyebb, kevesebb gyermek indul éhesen reggel az iskolába, kisebb gond a vasárnapi ebéd elkészítése. Ugyanakkor több mindenben mi vagyunk jobbak, de nálunk a 27 százalékos áfa az élelmiszerek többségénél is szilárdan tartja magát. Igaz, legutóbb a sertéshús áfáját csökkentette jelentősen a kormányunk, de a többi, mindennap szükséges élelem általános forgalmi adója ott van a termék árában, amikor a pénztárnál beütik az összeget. Ami mellett a rezsicsökkentés csak kis gyógyír, ráadásul azt is jobbára a gazdagabbak érzik meg pozitívan.

Nem ártana, ha az kormányzati szerveink tanulmányoznák, hogyan jutottak ilyen, mindenki által érezhető kisebb adóhoz szomszédaink. Különben még megtörténhet, hogy az írás elején idézett baráti mondat irányt változtat.

- Angyal Sándor