Offshore-botrány – Újabb leleplezésekre készülnek a Panama-iratokon dolgozó újságírók

Akt.:
Frederik Obermaier és Bastian Obermayer újságírók
Frederik Obermaier és Bastian Obermayer újságírók - © Fotó: thanhniennews.com
Berlin – Egyszerre több tucat történet szálait követik a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda kiszivárogtatott iratait feldolgozó újságírók, és már a jövő héten újabb ügyekkel állnak elő – mondta kedden Berlinben a munka egyik vezetője, Frederik Obermaier, a Süddeutsche Zeitung (SZ) című német lap oknyomozó újságírója.

A Panama-iratok – egy világraszóló leleplezés története című kötet bemutatóján Frederik Obermaier elmondta, hogy a következő hetekben és hónapokban sorozatosan jelennek majd meg az iratanyagból kibontakozó történetek, és megbecsülni sem lehet, hogy mennyi ügy pattan ki a dokumentumok révén, mert a 2,6 terabájt nagyságú adattömeg jelentős részét nem is tudták még átnézni.

Az anyagon 80 országból nagyjából 400 újságíró dolgozik az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumával (ICIJ) együttműködésben. A szervezet május 9-én megnyit egy kereshető adatbázist, amelyhez bárki hozzáférhet. Ebben azonban a forrás védelme érdekében nem az eredeti dokumentumok lesznek, hanem kivonatok, amelyek azonban így is több mint 200 ezer offshore cég adatait tartalmazzák.

Az iratokat egy ismeretlen forrás juttatta el Frederik Obermaierhez és az SZ tényfeltáró rovatának egy másik munkatársához, Bastian Obermayerhez bő egy éve. A forrás e-mailben jelentkezett John Doe néven. Nem tudni róla semmit, így azt sem, hogy egy vagy több személyről van szó, és azt sem tudni, hogy miért éppen az SZ-et választotta. Vannak ugyan elképzelések, de ezeket a forrás védelmében nem hozzák nyilvánosságra, és a többi között azt sem, hogy milyen módon jutott el a müncheni lap szerkesztőségébe a minden eddigi kiszivárogtatásnál nagyobb adattömeg – mondta Frederik Obermaier.

Kiemelte, hogy naponta fordulnak hozzájuk kiszivárogtatók különböző történetekkel és dokumentumokkal, és az a legnagyobb félelme, hogy elsőre rosszul ítél meg egy anyagot, félreteszi, és így elsikkadnak fontos ügyek.

A sajtóban Panama-iratoknak nevezett dokumentumok viszont már csak a hatalmas adattömeg miatt is rögtön felkeltették a szerkesztőség figyelmét, és az első heteket azzal töltötték, hogy számos módszerrel – például nyilvánosan hozzáférhető iratokkal való összevetés révén – ellenőrizték hitelességüket.

A dokumentumok eredetiségét közvetve maguk az érintettek is megerősítették, amikor az anyagok megjelentetése előtt szembesítették velük őket és kérdéseket tettek fel, hiszen például még Vlagyimir Putyin orosz elnök sem állította, hogy tévesek a vele kapcsolatos adatok, hanem csak azt igyekezett elhitetni, hogy az újságírók rosszul értelmezik a tényeket – fejtette ki az SZ munkatársa.

A forrás jelentkezése után néhány héttel eldöntötték, hogy nem önállóan, hanem partnerek bevonásával dolgozzák fel az anyagot. Ezt nemcsak az offshore cégek százezreiről szóló ügyek összetettsége és nemzetközi jellege indokolja, hanem a biztonság is.

Az ICIJ keretében folytatott munka révén az újságírókon “kisebb a támadási felület”, nem érdemes “utánanyúlni” senkinek, mert tudható, hogy még több százan dolgoznak ugyanazokkal a dokumentumokkal – mutatott rá Frederik Obermaier.

Az anyagokat a legnagyobb elővigyázatossággal kezelik, “offline”, az internethez nem kapcsolódó számítógépeken tartják, amelyeket egy őrzött helyiségben helyeztek el, ahová még a takarítók sem léphetnek be. A teljes anyag az SZ-en kívül csak az ICIJ-nek van meg, és a konzorciumban dolgozó újságírók egy többszörösen védett rendszeren keresztül tudnak keresni benne, ami az ő biztonságukat is szolgálja – tette hozzá, utalva arra, hogy a hatalmasok sötét ügyeit leleplező újságírók számos országban számíthatnak retorziókra.

Az első anyagokat a konzorcium valamennyi tagja egyszerre, április 3-án, közép-európai idő szerint 20 órakor jelentette meg. Ekkor már egy éve dolgozott együtt a 400 újságíró. Az utolsó napokban tovább emelték a biztonsági szintet, a müncheni szerkesztőséget rendőri védelem alá helyezték, és az interneten ugyan volt előszele a leleplezésnek – a közösségi oldalakon megjelent a #panama papers címke – de az ügy lényege mégis titkokban maradt az egyeztetett időpontig, ami “csoda” – mondta Frederik Obermaier.

Hozzátette, hogy a Panama-iratok a vártnál jóval nagyobb visszhangot váltottak ki, aminek nagyon örülnek, mert igen fontos ügyről van szó: a kiszivárogtatott dokumentumokból kitűnik, hogy offshore cégeket nem csupán adókerülésre használnak, hanem “bűnözők, önkényurak, tolvaj politikusok” sötét ügyeinek leplezésére, törvénysértéssel szerzett pénzeik tisztára mosására – emelte ki a Süddeutsche Zeitung újságírója.

A tényfeltáró cikkek visszhangjáról a többi között elmondta, hogy német pénzügyi hatóságok kérték az iratok átadását, és ezt nemcsak a forrás védelme érdekében tagadták meg, hanem azért is, mert “a sajtó nem a hatóságok meghosszabbított karja”.

A Mossack Fonseca rejtett tulajdonosi hátterű offshore vállalatokat kezel ügyfelei számára a világ számos részén. Ezekkel a cégekkel a tulajdonosok feltételezhetően el tudják titkolni üzleti tevékenységüket, vagyonukat. Az iroda 11,5 millió dokumentumot tartalmazó adatbázisa több mint 214 ezer offshore céget érint.

– MTI –








hirdetés