OGY – ÁSZ: növekedés jellemezte tavaly a magyar gazdaságot

Budapest – Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapította, hogy a 2016. évi költségvetés végrehajtása szabályszerű volt. A hiány és az államadósság alakulása a jogszabályi előírásoknak és az uniós feltételeknek megfelelt; a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak – jelentette ki az előterjesztés csütörtöki parlamenti vitájában a számvevőszék elnöke.

Domokos László – a költségvetés végrehajtásának összefüggéseiről szóló – ÁSZ-elemzés egyik legfontosabb következtetéseként hivatkozott arra, hogy a gazdasági válság megszűnését követően a magyar gazdaság növekedési pályára állt és növekedés jellemezte tavaly is. “2016-ban a magyar gazdaság az európai uniós források jelentős visszaesése mellett is képes volt az Európai Unió átlagát meghaladó, több mint 2 százalékos GDP-növekedésre” – hívta fel a figyelmet.

Kitért arra, hogy tavaly a centralizációs arány előző években tapasztalt növekedési trendje megfordult, és a 2015-ös 48,2 százalékhoz képest 3,4 százalékponttal csökkent. E mutató alakulásában az uniós források kisebb mértékű felhasználása mellett tükröződnek a kormányzat adópolitikai intézkedései és a munkajövedelem adóterhelésének csökkentése – fejtette ki Domokos László.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy tavaly 72,1 százalékra nőtt a magyar foglalkoztatási ráta, amely első alkalommal haladta meg az Európai Unió tagországainak átlagát.

Domokos László ismertetése szerint az államháztartás központi alrendszere 2016-os bevételei 18 229,9 milliárd forintra, kiadásai 19 054,9 milliárd forintra teljesültek, így a pénzforgalmi hiány 825 milliárd forint volt, ami a GDP 2,3 százalékának felel meg.

Hozzátette: az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a 2015-ös 72,7 százalékról a 2016-ra 72,3 százalékra, 25 620,7 milliárd forintra csökkent.

Az ÁSZ-elnök véleménye szerint a költségvetési hiány kedvező alakulásához 2016-ban is hozzájárultak az évekkel ezelőtt hozott strukturális intézkedések. Példaként a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítását említette, amely 350 milliárd forinttal mérsékelte a kiadásokat.

Hozzátette: a rokkantsági nyugdíjazás átalakításából származó megtakarítás meghaladta a 300 milliárd forintot, az ágazati különadókból 175 milliárd forint, az elektronikus útdíjrendszerből 155 milliárd forint folyt be.

Domokos László azt mondta, az európai uniós bevételek 177 milliárd forinttal alulteljesültek a tervezetthez képest, ezért a központi költségvetésnek a tervezettnél 842 milliárd forinttal több forrást kellett biztosítani az uniós támogatások kifizetésére.

Az államadóssággal kapcsolatban azt emelte ki, hogy 2016-ban is nőtt a forinteszközök aránya. Értékelése szerint ha maradnak a jelenlegi tendenciák, az államadósság devizaaránya a 2011-es 52 százalékról 2018 végére 22 százalékra csökkenhet, amelynek következtében jelentősen csökken a magyar gazdaság kitettsége.

A számvevőszék vezetőjének ismertetése szerint 2016-ban a központi alrendszer bevételei a módosított előirányzathoz képest túlteljesültek. Kifejtette: a gazdálkodó szervezetek befizetései, a lakosság befizetései, a kamatbevételek, az egyéb bevételek és az egyéb uniós bevételek meghaladták a tervezett értéket, de a fejezeti kezelésű előirányzatok EU-támogatása, a fogyasztási adók, illetve az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések alulteljesültek.

Domokos László arra figyelmeztetett, hogy az áfa rendkívül érzékeny terület, néhány százalékpontos csökkentése is százmilliárdos bevételkiesést jelent. Szerinte ez a tendencia a 2016-os, illetve a 2017-es első félévi adatokból is kiolvasható, hiszen növekvő fogyasztás mellett – a tervezetthez képest – nem nőttek az áfabevételek.

Elmondta, hogy tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági bruttó átlagkeresete 6,1 százalékkal haladta meg az előző évi értéket. A családok megtakarításai nőttek, kötelezettségeik pedig csökkentek – jegyezte meg.

Beszámolt arról is, hogy 2016-ban utóellenőrzéseket tartottak 64 szervezetnél a 2015-ös zárszámadás megállapításaihoz kapcsolódóan. A szervezetek az ÁSZ figyelemfelhívó levelében foglaltakat határidőben elbírálták és intézkedéseket tettek – tette hozzá.

Elmondta, az idén, a 2016-os zárszámadás keretében 56 ellenőrzött szervezetnek küldtek figyelemfelhívó levelet és ebből mindössze nyolc volt olyan, amelyet az elmúlt évben is megkerestek ilyen levéllel.

Domokos László kitért arra is, hogy jövőre október első hetében tervezik benyújtani a zárszámadási jelentést. Ezt azzal indokolta, hogy tavaly és idén is egybeesett a jelentés benyújtása a Központi Statisztikai Hivatal – a kormányzati szektor hiányáról és adósságáról szóló -, úgynevezett EDP-jelentésének közzétételével. Ez az időponti egyezés szakmai szempontból nem ideális a zárszámadási törvényjavaslat benyújtása, az adatok véglegezése szempontjából – jelezte.

– MTI –








hirdetés