OGY – Krónika 3. rész (interpellációk)

Budapest, 2012. április 10., kedd (MTI) – A közmunkaprogram, a rokkantsági ellátások és az egyházi státuszukat elvesztő vallási közösségek ügyében is interpelláltak a képviselők kedden az Országgyűlésben.

LMP: a “józan ész” hiányzik a közmunkaprogramból!

Szél Bernadett, az LMP képviselője Szabó Rebekával együtt benyújtott interpellációjában a közmunkaprogramot kritizálta. Az ellenzéki képviselő szerint ugyanis a Belügyminisztérium által koordinált közmunkaprogramból hiányzik a “józan ész”. Példaként a vízügyi területen elvégzett közmunkákat hozta fel, amelynek során szerinte szakmai irányítás nélkül “szinte vandál módon” végzik a vízfolyások medrének kitisztítását, sok helyen egészen egyszerűen letarolják, van ahol lebetonozzák a mederpartokat. Szél Bernadett azt kérdezte a belügyi államtitkártól, hogy milyen intézkedéseket tesz a kormány annak érdekében, hogy az értékteremtőnek beharangozott közmunkaprogram során ne történjenek ehhez hasonló természetkárosítások.
Tállai András belügyi államtitkár válaszában minden alapot nélkülözőnek nevezte azt az állítást, hogy a józan ész hiányozna a közmunkaprogramból, szerinte a program fő célkitűzése éppen az, hogy értékteremtő legyen. Visszautasította azt a kritikát is, hogy járatlan vezetők irányítanák a közfoglalkoztatottak munkáját, mert szerinte ugyanazok a vízügyi vezetők irányítanak, mint az elmúlt években. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szakképesítés nélküli munkákat eddig is közfoglalkoztatottak végezték el a vízügyben. Tállai András az LMP-s képviselő természetkárosításról szóló feltételezését is minden alapot nélkülözőnek nevezte, és azt javasolta Szél Bernadettnek, hogyha nem akarja elfogadni a választ, akkor kezdeményezzen népszavazást ebben az ügyben. “Higgye el össze fog jönni a 200 ezer aláírás” – jegyezte meg, és sok sikert kívánt.
Az államtitkári választ Szél Bernadett nem fogadta el, de az Országgyűlés többsége igen.

MSZP: hány rokkantnyugdíjas marad ellátás nélkül?

Tóth Csaba, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy a rokkantnyugdíjak átalakítása miatt 200 ezer embernek kellett volna felülvizsgálatot kérnie, de 10 százalékuk nem jelentkezett, ami a hiányos információk miatt is lehet. A képviselő azt kérdezte, mi lesz azokkal, akik valami miatt elmulasztották a felülvizsgálati lehetőséget és azokkal, akiket munkaképesnek találnak, de nem kapnak munkát. Azt is megkérdezte, meddig kell várni a felülvizsgálatra és hány ember marad ellátás nélkül májustól.
Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, a rokkantsági ellátások átalakításának célja, hogy minél többen lehetőséget kapjanak az értékteremtő munkára. Közölte: folyamatosan végzik a felülvizsgálatokat, az összes érintetté legkésőbb 2013. december 31-ig megtörténik. Hangsúlyozta, hogy senki nem marad ellátás nélkül. Nem a kiadáscsökkenés és az ellátás megszüntetése a cél, hanem, hogy új alapokra helyezzük a rendszert – fogalmazott.
A képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés többsége igen.

MSZP: számos keresztény közösség “jogfosztottként” ünnepelte a húsvétot

Nyakó István az MSZP képviselője interpellációjában arról beszélt, hogy számos keresztény és keresztyén közösség “jogfosztottként” ünnepelte a húsvétot, mert egyházi státuszukat az “Orbán-rezsim” egy tollvonással megszüntette az új egyházügyi törvénnyel. Az ellenzéki képviselő azt kérdezte, mi a kormány álláspontja a Velencei Bizottság jelentésével kapcsolatban, amelyben a testület túlzónak és önkényesnek tartotta az egyházként való elismeréshez szükséges kritériumokat.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában azt hangsúlyozta, a Velencei Bizottság jelentésében elismerte, hogy Magyarországon vallásszabadság, teljes lelkiismereti szabadság van és legitimnek nevezte a káros egyházak visszaszorítására irányuló törekvéseket. Az államtitkár közlése szerint az egyházügyi törvénnyel éppen a visszaélések visszaszorítása volt a cél. Hozzátette, az egyházzá válás kritériumai sem nevezhetők önkényesnek, hiszen Ausztriában vagy Romániában a magyar szabályozáshoz hasonlóan több évtizedes tevékenységet, illetve nemzetközi múltat írnak elő az egyházak számára.

-MTI-








hirdetés