Óhaj, sóhaj, Murano és Burano

A világ egyetlen városa, amely teljesen a vízre épült
A világ egyetlen városa, amely teljesen a vízre épült - © Fotó: a szerző
Velence – Vörösfenyőből készült cölöpre épült a 7,5 négyzetkilométeren elterülő olaszországi település.

Áll az ember Punta Sabbioni kikötőjében, és köti az ebet a karóhoz: ha már jegyet vált a hajóra, akkor ne pusztán a 40 percre lévő Velencét keresse fel, hanem élvezze a napi biléta örömeit, szálljon át, jusson el szigetekre is, ne horgonyozzon le az Adria királynőjének lábainál. Mert ekképpen is méltatják a fény városát, amely teljes egészében a vízre épült. A legenda szerint azok alapították, akik a szárazföldről eliszkolva a lagúna biztonságában bízva bújtak meg. Ennek ­idestova 1596 esztendeje.

A világörökség része

A 118 pici szigetet akkurátusan hidakkal kötötték össze, eközben az iszapos tengerfenékbe levert sokmilliónyi vörösfenyőből készült cölöpre épült a 7,5 négyzetkilométeren elterülő település. Azért ezt a fát választották alapnak, mert a víz alatt nem rothad el akkor sem, ha több méter mélyen belenyúlik a tengerfenék homokos, agyagos rétegeibe. A cölöpökre a mai Szlovénia nyugati részeiről odavitt mészkövet tettek. Elképesztő meló lehetett ily módon megalapozni a várost: 300 utca, 100 kisebb tér, 150 csatorna és 400 híd – méltán része a UNESCO Világörökségének.

Amennyi fejlődött az évszázadok során a lebegő helység, annyit zuhant az utóbbi fél évszázadban, ugyanis az előző ötven évben a 120 ezres lakosság megfeleződött. Egyesek szerint olyannyira aggasztó a folyamat, hogy 2030-ban jóformán csak a turisták látogatják majd, egyébként is az idegenforgalom tartja a lelket, az életet a lagúnák világában.

velence2

A vaporettóból kilépve máris a legfontosabb nyilvános tér tárul az utazó elé: a Piazza San Marco. A Szent Márk teret Napóleon (seregeinek 1797. május 12-én megadta magát Velence) „Európa szalonjának” nevezte el. Az első Szent Márk-templomot a X. század második felében tűzvész pusztította, a második épület a következő évszázad végén készült el, ez az elődje a ma is látható székesegyháznak. A Dózse-palotát jóformán öt évszázadon át építették, közben többször restaurálták, teljesen 1424-ben fejezték be. A palota mellett található a XVI. század óta a Piombi, azaz a fehér falú börtön, a két épületet a Ponte dei Sospiri, vagyis a legendás Sóhajok-hídja köti össze.

velence1
Teljesülhet a turista (s)óhaja, ha az üvegművesek remekeit akarja látni. Irány a hajó, az úti cél Murano. A lakói sokáig halászatból, sókitermelésből és kereskedelemből éltek. Akkor lendült fel, amikor 1291 után a tűzveszély miatt Velencéből kitiltották az üvegműveseket, és a mesteremberek Murano szigetére költöztek. Rengeteg üvegtípust dolgoztak ki az évszázadok során, de mivel időközben megerősödött a francia és morva üvegtárgyak gyártása, visszaesett a kereslet a muranói üveg iránt. Új lendületet 1860 és 1960 között kapott a dekoratív üveg dísztárgyak készítésével.

A színes házak rejtélye

Mindössze 7 kilométerre található Velencétől Burano, melynek jellegzetességei az élénk színű házai. Állítólag azért kezdték a halászatból élő helyiek ilyen rikító színekre festeni az otthonaikat, hogy még a legnagyobb ködben is haza tudjanak találni a tengerről.

velence3

A helyi önkormányzat engedélyezheti kizárólagosan azt, hogy az egyes házakat milyen színűre lehet festeni. Ettől lett festői a környezet. Telitalálat volt a vízibuszt választani, és a végállomáson elégedett mosollyal kiszállni, hisz: minden jó, hajó a vége…

Ladányi Tóth Lajos


Gondola-gondolat

„Ki nem küzdött futó borzongással, titkos és szívszorongató félénkséggel, ha első ízben vagy hosszú elszokás után kellett velencei gondolába szállnia? Ez a különös alkalmatosság – ahogy balladás időkből teljesen változatlanul átszármazott, oly sajátságos feketén, aminő különben minden dolgok közt egyedül a koporsó – hangtalan, bűnös kalandokra emlékeztet csobogó éji vizeken, még inkább magát a halált juttatja eszedbe, a ravatalt, a komor gyászmenetet, a végső, hallgatag elvonulást. És föltűnt-e már valakinek, hogy az ilyen csónak padkáján, azon a fekete, koporsófényű karosszéken, tompa fekete vánkosán a világ legpuhább, legbujább, legernyedtebb ülése esik?” (Thomas Mann: Halál Velencében)


Szigorú a vizsgáztatás

Velence jellegzetessége a gondola. A vízi jármű létét már 1094-ben név szerint említette Vitale Falier dózse rendelete. Évszázadokon át rivalizált egymással az egyaránt 1172-ben alapított két gondolás céh, a Castellani és a Nicolotti. A reneszánsz korában nem kevesebb mint 10 ezer gondola járta a szigetvárost. Ma már körülbelül négyszáz található Velencében. A karcsú, lélekvesztőnek tűnő hajók vezetéséhez különleges érzék és szakértelem kell. Évente legfeljebb 3-4 új gondolás kap vezetői engedélyt, amit hónapokig tartó kemény kiképzés és szigorú vizsgáztatás előz meg. A turisták városnéző útjaihoz, esküvői ceremóniák lebonyolításához, privát taxijárathoz használják.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdetés