Oktatási államtitkárság: hasznos volt iskolalátogatáshoz kötni a családi pótlék folyósítását

Budapest – Az oktatási államtitkárság értékelése szerint hasznos volt iskolalátogatáshoz kötni a családi pótlék folyósítását: a 2009/2010-es tanévhez képest 57 százalékkal csökkent az igazolatlanul hiányzó diákok aránya.

Az államtitkárság az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében felidézte, hogy a 2010/2011-es tanévtől a családi pótléknak az iskoláskorú gyermekek után nyújtott eleme, az iskoláztatási támogatás csak a gyermek rendszeres iskolába járása esetén folyósítható.

Hangsúlyozták: Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, a tankötelezettségét teljesíteni. A szülő jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje, s a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, így az oktatáshoz való hozzájárulást is biztosítsa.

Kitértek arra is, hogy az intézmény vezetője köteles a gyámhatóságot értesíteni, ha a gyermek az adott tanévben az iskolában a kötelező tanórai foglalkozásokról 10 órát, az óvodából 5 nevelési napot igazolatlanul mulaszt. Az iskola jelzése alapján a gyámhatóság levélben hívja fel az iskoláztatási támogatásra jogosult személy figyelmét a mulasztás jogkövetkezményeire.

Az intézményvezető 50 óra igazolatlan mulasztása esetén (óvodák esetében 20 nevelési napot követően) ismét jelzést küld a gyámhatóságnak, amely a Magyar Államkincstárnál kezdeményezi az iskoláztatási támogatás szüneteltetését. A szüneteltetés azt jelenti, hogy annak időtartamára a család elesik az iskoláztatási támogatás összegétől, az ezen időtartamra járó összeget visszamenőlegesen akkor sem kapja meg, ha a tanuló ismét rendszeresen jár iskolába.

Mint írták, az igazolatlan mulasztás a lemorzsolódást megelőző figyelmeztető jel. Ezért a megelőzés érdekében mielőbb szükséges feltárni a hiányzás mögött álló okokat és megtalálni azt a segítséget, amellyel megfelelő támogatás nyújtható a tanulónak a tankötelezettség teljesítése érdekében.

Az államtitkárság közleménye szerint az igazolatlan mulasztás oka lehet például a hátrányos helyzetű családi háttér, a rossz iskolai eredmények és az ezt korrigáló képességek hiánya, a gyakori költözés, helyváltoztatás is. A gyermekjóléti szolgálat a köznevelési intézmény bevonásával intézkedési tervet készít, amelyben meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az ő érdekeit szolgáló feladatokat.

A lemorzsolódás megelőzését, az ahhoz vezető helyzetek – így az iskolai hiányzások – mögött álló okok feltárását és a szükséges támogatást kívánja elősegíteni, hogy 2016 januárjától az iskolai szociális munkás, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkakör (választható munkakörként) is bekerült a finanszírozott nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közé. A hátrányos helyzetű tanulói arány figyelembevételével 2016 januárjától az intézményeknek lehetőségük nyílik e szakemberek foglalkoztatására.

Az általános iskolákban, a középiskolákban és a szakiskolákban a 2009/2010-es tanévhez képest – ez volt az utolsó tanév, amely nem kötötte iskolalátogatáshoz a családi pótlék folyósítását – összesen 57 százalékkal csökkent az igazolatlanul hiányzó diákok aránya.

A kormány célja, hogy erősítse a családokat, amit számos eszközzel, például rezsicsökkentéssel, adócsökkentésekkel, új típusú családtámogatási formákkal (például gyed extra) is segít. A családi pótlékon és a családi adókedvezményen keresztül éves szinten 600 milliárd forintot hagynak a családoknál – olvasható a közleményben.

– MTI –








hirdetés