Olvasói levél: A villamoson még alig bírt állni az idős néni

Miskolc – Egy néni azt panaszolta a villamoson, hogy alig bír állva utazni, de a fiatalok nem adják át a helyüket. Ám hamarosan sokáig beszélgetett a piac előtt. Tényleg fájt a lába, vagy csak nem szereti a fiatalokat? – kérdezi olvasónk.

Elnézést kérek minden idős embertől, de nem mehetek el szó nélkül a következő történet mellett. A minap utaztam a villamoson a kislányommal együtt (vittem az iskolába). Diósgyőrben szálltunk fel, és az Újgyőri főtérig utaztunk. A következő eseménynek voltam szemtanúja. A bulgárföldi megállóban felszállt egy idősebb hölgy, és nagyon fel volt háborodva, hogy senki sem adta át neki az ülőhelyét, és a mellette álló másik idősebb embernek elpanaszolta, hogy neki milyen nagyon fáj a lába, és hogy nem tud sokáig állni (itt megjegyzem, hogy mi is álltunk a kislányommal együtt.

A néni aztán leszállt a vasgyári piacnál, de a történet itt még nem ért véget. Én közben elvittem a kislányomat az iskolába, majd elmentem az anyukámhoz, aki a Miklós utcában lakik, és csak ezután indultam haza Diósgyőrbe villamossal. Amikor a vasgyári piachoz értem, akkor csodák csodája, mit láttam: a néni, aki 3/4 órája még arra panaszkodott, hogy nem bír sokáig állni a lábán, éppen a piac bejáratánál beszélgetett. Közben a villamos valamilyen műszaki probléma miatt még kb. 10 percig nem tudott elindulni a megállóból, s a néni ez idő alatt is vidáman beszélgetett a bejáratnál.

Itt több kérdés merült fel bennem. Valóban fáj-e a lába a néninek? Ha van ideje beszélgetni, akkor miért nem indul el később a piacra – mondjuk 8 óra után -, amikor már több a hely a villamoson. Még egyszer elnézést kérek minden idős embertől, de muszáj volt ezt leírnom, mert szeretném egy kicsit megvédeni a fiatalokat is.

Persze vannak nénikék és bácsikák, akik valóban betegek, és bizony könnyebb nekik ülve utazni, de ha ilyen esetek történnek, akkor ne csodálkozzanak azon, ha a fiatalok nem viselkednek udvariasan velük szemben. A hiba ott kezdődik, hogy a szüleik nem tanítják meg őket arra, hogy az idősebbeket tisztelni kellene. Ezeket a szülőket pedig a szüleik nem tanították meg erre. És kik ők? A mostani nagymamák és nagypapák – persze, tisztelet a kivételnek! Az idősek csak akkor várhatják el, hogy tiszteljék őket a fiatalok, ha ők is példát mutatnak nekik.

Kapcsolódó cikkek:








hirdetés