Olvasói levél: Állítsák le a barbár pusztítást Debrecenben! Amíg nem késő!
A döntő többségükben egészséges rönkök bizonyítják (most még bárki megnézheti), hogy vandál, oktalan pusztítást végeztek! A károsodás megállapítására megfelelő módszerek vannak, amiket a döntéshozók nem vettek figyelembe, vagy/mert nem ismertek?
Hiába volt a Napló több számában is megjelent ész szerinti indoklást tartalmazó figyelem felhívás, tiltakozás. Nem számít a várost szerető, azért (nem csak fa ügyben) cselekvő emberek véleménye.
Például amit Kecskésné Varga Judit írt, és amivel Csorján Balázs is egyetértett: „Minden második fát vágnék ki, azok helyett ültetnék újat, és mikor megnőttek, akkor vágnám ki a megmaradt régieket, és ültetnék újat azok helyére is.”
Tiszteletre méltó vélemény, amely utat nyithat ahhoz is, hogy csak a beteg, veszélyes fákat vágják ki.
Az erdészek ezt fokozatos felújításnak nevezik.
Debreceniek! Csatlakozzunk facebookon, vagy más módon Csukás Márta felhívásához: „Ne engedjük tönkretenni szeretett Debrecenünket!”
Nagyerdőnkért, parkjainkért, százéves árnyat adó fáinkért, a Széchenyi és más veszélyeztetett utcákért, városunk saját arculatáért kövessük eleink gondolkodását, amire többek között Kövesi Péter, Törökné Végh Ida is felhívta figyelmünket a Naplóban.
Végezetül: ha Debrecen Önkormányzata – ahogyan önmagáról vallja, és nagyon sok cselekedettel bizonyította is eddig – minden tekintetben városunkért akar tenni, akkor bizonyosan felelősségre vonja a barbár, eszehagyott, (netán valamilyen érdekek mentén lépő), de szinte belátható időn belül helyrehozhatatlan károkat okozó várospusztítókat.
Azért, hogy többé ne fordulhasson elő ilyen eset!
Ezt elvárjuk mi debreceniek, mert itt élünk, mert szeretjük városunkat!
