Olvasónk írja: Mennyi gigajoule az annyi?
Olvasónk írja: Mennyi gigajoule az annyi?
2003 nyarán költöztünk a Dózsa György utca 2. szám alá, egy emeleti, 270 cm belmagasságú lakásba. Korábban a Bocskai úton laktunk egy 370 cm belmagasságú lakásban, ahol a hőtárolós kályhának köszönhetően a 190 köbméteres lakás fűtése (maximum 23 C-fokos szobahőmérséklet mellett) kijött 10-11 ezer forintból.
A Dózsa György utcán még 2003-ban kiiktattam a 8 fűtőtest felét, s mivel ezekben a lakásokban úgynevezett kétcsöves rendszer van, egy melegvízóra felszerelésével mérni kezdtem a lakás fűtésére felhasznált melegvíz mennyiségét. A bejövő és az elmenő melegvíz hőkülönbségéből pontosan kiszámítottam a lakásban felhasznált GJ hőmennyiséget. Hála a 64 cm-es falvastagságnak, ezeknek a lakásoknak minimális a hővesztesége.
A kazánok által termelt hőmennyiség mérésére van némi rálátásom, mivel 1961 és 1972 között a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál, majd az Almatárolóban mint kalorikus műszerész dolgoztam.
A Nyírtávhővel 2004 júliu-sa óta állok levelezésben. Hiába kértem éveken át a helyszíni szemlét, és lehetőséget, hogy igazamat bizonyíthassam, mindig azt a sablonválaszt kaptam, hogy „a primer-szekunder vezeték kiépítésére van szükség”.
Amikor a szolgáltató dolgozója 2009 novemberében meglátta az általam felszerelt melegvíz órát a fűtőtest bemenő vezetékén, illetve a fojtást az elmenő vezetéken, csak annyit mondott: ne dicsekedjek vele, ne reklámozzam! Az órán látható volt a fűtőtesten átfolyó melegvíz mennyisége (óránként 10,6 liter), amely a szolgáltató által a rendszerben keringtetett 4300 literhez viszonyítva minimális. Az elmenő vezeték fojtása révén így a maximális hőmennyiség adódik le! A kétcsöves rendszer tehát (ellentétben az egycsövessel) lehetőséget ad a közvetlen mérésre.
Cserhalmi Lajos Béla, Nyíregyháza
