Orbán reformalap-elképzelései – Jó ötlet vagy sem?

Orbán Viktor csütörtökön bejelentette: kezdeményezte úgynevezett nemzeti reformalap
létrehozását is, amely a reformra váró területek átalakításához szükséges forrásokat
kezelné.

A Napi Gazdaság úgy tudja, a reformalapba költségvetési pénzeket is szánna
a Fidesz. A lap ezzel kapcsolatban kérdezte a munkaadók, a szakszervezetek és
a mezőgazdasági termelők véleményét.

A Fidesz elnöke a reformalap-ötletet már szerdán este egy magánalapítvány rendezvényén,
az üzleti élet szereplői előtt felvetette a politikus. Orbán szerint ugyanis
a reformok pénzbe kerülnek, és csak két-három év múlva hoznak megtakarítást.
Javaslata szerint a szakértői kormány mellett négy – államigazgatási, oktatási,
egészségügyi és nyugdíj- – kerekasztal létrehozására is szükség volna, amelyekben
a pártok és a társadalmi szervezetek képviselői vennének részt.Alapvető problémákat
lát Parragh László, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke a hazai gazdaság egészét
érintő reformokban. Parragh szerdán este részt vett a Széll Kálmán Alapítvány
által szervezett üzletember-találkozón, ahol Orbán Viktor, a Fidesz elnöke beszélt
a párt reformterveiről.

A találkozó résztvevőit arra kérték, hogy ne nyilatkozzanak, de a Napi gazdaság
kérdésére az elnök elmondta: nagy titkokról nem volt szó. Szerinte egyébként
nem látszik körvonalazódni a Gyurcsány-kabinet reformterve: lesz-e egyáltalán,
hány területet érint és megfelelően elő vannak-e készítve az intézkedések. Úgy
látja, a teljes gazdaságot és társadalmat érintő reformokhoz a mostaninál több
munkára lenne szükség. Az előkészítés után a koncepciót vitára kell bocsátani,
ezután következhet a kodifikáció és a végrehajtás. Parragh szerint ez a folyamat
hiányzik a kormányzati megszorító intézkedések mögül, és emiatt nem fogadja
el őket a társadalom. Az üzletember-találkozón felvetett reformalap ötletét
szerinte érdemes kidolgozni, abba – hangsúlyozottan a saját véleménye szerint
– bekerülhetne a megszorításokból származó adóbevétel-többlet vagy az elosztó
rendszerek bevétele, így vélhetően nagyobb lenne a reformok társadalmi támogatottsága
is.

A szakszervezetek csak a sajtóból értesültek a Fidesz alternatív elképzeléseiről,
és érdemben akkor foglalkoznak vele, ha a program minden eleme nyilvánosságra
kerül – mondták lapunknak szakszervezeti vezetők. Ha felkérés érkezik, akkor
nem zárkóznak el a véleményezéstől, bár rossz tapasztalataik vannak. Az ellenzéki
párt elkésett saját javaslatával, ezzel néhány hónappal ezelőtt kellett volna
előállnia, a jelenlegi kiélezett politikai helyzetben nincs realitása – véli
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Borsik szerint
amennyiben a Fidesz saját programban gondolkodik, azt teljesen koherensen, a
gazdaság minden területét érintően kellene kidolgoznia. A szakszervezetek nem
támogatnának olyan programot, amely további elvonást tartalmazna vagy jelentősen
megkurtítaná a szociális kiadásokat, esetleg jelentős létszámleépítéssel járna.Más
szakemberek viszont – akik mind politikailag, mind gazdaságilag meglehetősen
kényesnek tartják a szerdai találkozót – úgy vélik, hogy egy a költségvetés
mellett működő reformalap a korrupció melegágya lehet.

A NAPI Gazdaság által megkérdezett vállalkozói szervezetek, illetve vállalatok
közül sokan válaszoltak úgy, hogy nem is kaptak meghívást az eseményre, mások
csak annyit mondtak, hogy nem vettek rajta részt (ez néhány nagy tőzsdei cégre
vonatkozik, például az Egisre és a Matávra). Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos
Szövetségének főtitkára például lapunknak elmondta: ő nem kapott meghívót az
eseményre; ez nem zárja ki, hogy Demján Sándort, a VOSZ elnökét meghívták, de
tudomása szerint ő sem volt jelen. Hallomásból értesült a reformalap tervéről,
de mivel a sajtónyilatkozatokon kívül mást nem tud róla, csak annyit nyilatkozott
az ügyben, hogy a VOSZ egyáltalán nem örült a kormány megszorító intézkedéseinek,
de kénytelen elfogadni, mert a pénzügyi és gazdasági stabilitás az ország érdekét
szolgálja. Mint mondta, létezik egy konvergenciaprogram, amelyet végre kell
hajtani, az ország büdzséjét egyensúlyba kell hozni, a nagy elosztórendszerek
működését át kell alakítani és munkahelyeket kell teremteni. F

urcsa dolog, ahogy a politikusok a gazdaságról vélekednek, illetve azt kezelik
– mondta lapunknak Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti
Szövetségének főtitkára az esetleg a gazdaság vezető tisztségviselőinek közreműködésével
létrehozandó reformalapról. Nem kérdés, hogy valamit ígérni kell azoknak, akik
beszállnának ebbe a programba. Ez azonban azt jelentheti, hogy ezek a vállalatok
prioritást kapnak, ami viszont sérti a versenysemlegesség elvét. Arról nem is
beszélve, hogy például a száz legnagyobb magyarországi vállalat többsége külföldi
tulajdonban van, így az anyavállalat vezetőit aligha lehetne meggyőzni, hogy
„csak úgy” támogassák Magyarország kilábalási terveit. Józan ésszel gondolkodva
szinte bizonyosan feltennék a kérdést: mit nyerünk mi ezzel, és mit kapunk cserébe?
Antalffy megjegyezte: „személy szerint azért van rossz érzésem, mert több millió
ember dolgozik naponta, akik közben egy politikai játszma, kötélhúzás következményeinek
vannak kitéve”. Illúzió azt gondolni, hogy a magyarországi vállalkozások egy
alapon keresztül hajlandók lennének megfinanszírozni a szükséges reformokat
– mondta lapunknak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos
Szövetségének főtitkára. A társaságok az adó- és járulékemeléseken keresztül
kiveszik részüket a költségvetési egyensúly helyreállításából, és ezt lényegében
zokszó nélkül teszik. Egyetlen dolgot kérnek cserébe, hogy a megszorításokat
a szükséges reformok végrehajtása kövesse – tette hozzá.

A főtitkár szerint a jelenlegi belpolitikai bizonytalanság nincs különösebb
hatással a magyarországi vállalkozásokra, egyelőre legfeljebb a pénz- és tőkepiacokon
lehet érezni némi idegességet. A forintárfolyam és a BUX kilengései korántsem
olyan drámaiak, mint amilyennek a túlzó reakciók ábrázolják, ráadásul az eséseket
általában egy-két napon belül korrekciók követik. A cégek számára az igazi veszélyt
az jelentené – mondta a főtitkár –, ha a kormány a belpolitikai bizonytalanságra
a konvergenciaprogram fellazításával válaszolna, ez ugyanis a gazdaság lendületvesztésének
elhúzódásához vezetne.

A benyújtott konvergenciaprogram tartalmazza a reformokhoz szükséges költségeket
is, nincs szükség újfajta adóbevételekre, a felvetett reformalap pedig éppen
ezt jelentené a vállalatok és a lakosság számára – tájékoztatta lapunkat az
MSZP sajtóosztálya. Orbán Viktor 2000-ben hatszázalékos gazdasági növekedés
mellett felvethette volna ezt a gondolatot, most azonban más a helyzet. Szintén
adóemelésnek és gazdasági abszurdumnak minősítette a felvetést lapunk kérdésére
Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője. A Fidesz költségvetési pénzekkel is feltöltené
reformalapját – értesültünk az elképzelésekről. A jelenleg az ellátórendszerekbe
áramló központi források egy része a kiadások felülvizsgálata után átcsatornázható
lenne az alapba. A párt számít a magyarországi vállalatok hozzájárulására is.
Egy az ülésen jelen levő szemtanú szerint Orbán Viktor pártelnök nem direkten
hozta ezt szóba, de beszédéből „aki meg akarta érteni, az megértette az üzenetet”.








hirdetés