Orbán Viktor interjúja a The Washington Postnak

Orbán Viktor
Orbán Viktor
Washington, 2012. április 7., szombat (MTI) – Interjút készített Orbán Viktorral a The Washington Post. Online kiadása pénteken közölt szemelvények belőle. A lap szerint ez az első interjú, amelyet a magyar kormányfő amerikai újságírónak adott.

Az interjút készítő Lally Weymouth bevezetője szerint Orbán Viktor valaha baloldali szabadságharcos volt a szovjetek ellen, de 1994-ben vett egy jobbkanyart és sohasem nézett vissza.  A lap szerint a kormányfő a múlt héten adott interjújában “megpróbálta elmagyarázni, hogy miért tévednek a bírálói, amikor azt állítják, hogy tekintélyuralmi, központosított államot épít ki”.

Az alaptörvényről  Orbán Viktor kijelentette, hogy nagyon büszkék rá. “Ez volt a küldetésünk, mivel  Magyarország volt az egyetlen közép-európai ország, amely nem volt képes egy új alkotmány írni a kommunista rezsim bukása után” – jegyezte meg, majd egy közbevetett kérdésre hozzátette, hogy 1989-ben a kerekasztalnál ő is részt vett  ugyan az akkori alkotmány átdolgozásában,  de az nem volt elegendő, mivel ott voltak a kommunisták is.  “Amikor átírtuk, azt mondtuk: ez egy átmeneti alkotmány” – hangsúlyozta.

Visszautasította, hogy az  alaptörvényről nem konzultáltak az ellenzékkel. “Ez tényszerűen nem igaz. Volt egy bizottság, mely  felkért minden parlamenti pártot – így az ellenzéket is -, hogy legyen részese a folyamatnak” – mondta.

A kérdésre, hogy a végeredmény nem összpontosított-e minden hatalmat a kezébe, Orbán Viktor kijelentette: “Az alaptörvény önmagában nem tesz lehetővé semmiféle hatalomkoncentrációt.”

A Médiatanácsról szóló kérdésre válaszolva kiemelte: “Mindenki egyetértett abban, hogy a korábbi médiaszabályozás összeomlott”.  A miniszterelnök cáfolta, hogy a testület tagjai mind a Fidesz jelöltjei lennének:  “Ez nem igaz. Az előző rendszerben a küldöttek személyét a párthovatartozás határozta meg. Ezért döntöttünk úgy, hogy ne legyen pártképviselet, s csak olyanok lehetnek a tanács tagjai, akiket a parlament támogat.”  A Médiatanács vezetője, Szalai Annamária ugyan tagja volt a volt Fidesznek, de “mi ezzel a probléma?” – kérdezett vissza.  Kiemelte: Magyarországon a média legalább 75 százaléka külföldi tulajdonban van. ” Szóval, menjen el a tulajdonosokhoz s kérdezze meg őket, miért nem készek arra, hogy biztosítsák a rendes sajtószabadságot” – mondta.

Magyarország legalább olyan demokratikus, mint az Egyesült Államok

A  Klubrádióról szólva rámutatott: “A koncessziójuk lejárt, s aztán licit folyt érte, mint minden más frekvenciáért is. Ha az az érzésük, hogy az érdekeiket nem tartották tiszteletben, akkor bírósághoz fordulhatnak, s ezt meg is tették. És nyertek.”

A kérdésre, hogy a hirdetésnél előnyben részesítik-e a kormánypárti sajtót, Orbán Viktor így válaszolt: “Vannak állami vállalatok és azok hirdetnek. Próbálja meg  Magyarországot úgy  elképzelni,  hogy az  legalább olyan demokratikus, mint az Egyesült Államok.”

A közbevetésre, mely szerint  “nem lehet minden hatóság élére saját embert állítani, s azt mondani, ez ugyanolyan demokratikus (eljárás), mint az Egyesült Államokban, Orbán Viktor így felelt:  “Ez nem igaz. Az új parlament által kinevezett első alkotmánybíró korábban az MSZP képviselője volt, amely most ellenzékben van. Az Állami Számvevőszék alelnöke az  MSZP tagja volt. A Költségvetési Tanácsnak, amely az egyik legbefolyásosabb intézmény, három tagja van, közülük kettő baloldali. Hogy mondhatja azt, hogy minden intézményt mi irányítunk?”

A  kormány hajlandó-e teljesíteni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételeit – hangzott egy újabb kérdés. A miniszterelnök kijelentette:  “Nem tudjuk, hogy mik ezek a feltételek.” A közbevetésre, mely szerint az  IMF-nek a központi bank  kezelését kifogásolja,  Orbán Viktor így válaszolt.  “Azt mondták, szükségük van az Európai Unió véleményére, hogy a nemzeti bankkal kapcsolatos szabályozás rendben van-e. Megkértek,  tegyek meg bizonyos dolgokat, és így tettünk. Volt egy tervünk, hogy egyesítsük a nemzeti bankot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével. Az EU ezzel nem értett egyet, ezért úgy döntöttünk, nem egyesítjük őket.”

A magyar-amerikai  kapcsolatok alakulását firtató kérdésre a kormányfő így fogalmazott: “Stratégiai szövetségesek vagyunk.  Aktívak vagyunk a közös NATO-fellépésekben”.  Hozzátette: “Amennyire tudom, az amerikaiak  elismerik a magyar eredményeket, azt mondják, hogy a biztonság terén elégedettek az együttműködéssel, ezért azt hiszem, hogy jó a kapcsolatunk.”

Jövedelemre van szükségünk

A  Roosevelt tér átnevezésének az okát firtató  kérdésre elmondta, hogy a tér az egyik sarkában álló Magyar Tudományos Akadémia alapítójának a nevét kapta. Rámutatott ugyanakkor, hogy Budapesten nemrég állítottak szobrot Ronald Reagannek a Szabadság téren, és hamarosan George  H. W. Bushnak is lesz szobra a fővárosban.

Az egyházak ügyével kapcsolatban  Orbán Viktor leszögezte: nem  csökkentették az egyházak számát, nem korlátozzák a vallási közösségek létrehozását. “A szabadság abszolút. Arról van szó,  ki kap állami pénzt és ki nem. Ha valamelyik támogatást szeretne kapni,  akkor meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Magyarországon számos közösség regisztráltatta magát egyházként, de nem voltak azok. Ezt csak a pénzért tették.”

A rendkívüli adók kivetését a miniszterelnök így indokolta.  “2010-ben Magyarország rosszabb állapotban volt, mint Görögország. Azért kezdeményeztük a válságadóztatást, mert jövedelemre van szükségünk, hogy kilábaljunk ebből a válságból – hangoztatta. A kérdésre, hogy ezek az adók nem apasztják-e el  a külföldi befektetéseket, Orbán Viktor megjegyezte:”Kibontakozóban vagyunk. Mindössze két napja nyitottam meg a Mercedes-gyárat, amely a GDP 1 százalékát fogja megtermelni a következő évben.”








hirdetés