Orchideák nyílnak az akácos helyén

A botanikus kert egyik büszkesége az amazonasi tündérrózsa
A botanikus kert egyik büszkesége az amazonasi tündérrózsa
Nyíregyháza – A szent lótusztól a „húsevő” virágokig számtalan csodát rejt a nyíregyházi botanikus kert.


A Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság tavaly indította az Értékes esték elnevezésű programsorozatot, amelynek legutóbbi állomása a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kert volt. Az érdeklődőknek Boronkay Ferencné nyugalmazott kertvezető mutatta be – ahogy ő nevezi – Nyíregyháza ékkövét.


boronkay-ferencne-1
Boronkay Ferencné


– Ennek a kertnek a gondolata a főiskola alapításával egyidős, a növénytani tanszék tanárai már 1962-ben szorgalmazták egy élő laboratórium létrehozását. Tíz év telt el, mire megkaptunk egy négy és fél hektáros akácost a botanikus kert céljára. A kert terveit a szegedi JATE Növénytani Tanszékén készítették el, a megvalósítást pedig széles körű összefogás segítette. Mára 2500 növényfaj több ezer példánya látható itt – mesélte Ági néni, aki 43 éven át vezette az intézményt.

– Először a mérsékelt égövi növényeket gyűjtöttük össze a szabadföldi területen, aztán következhettek a trópusiak. A pálmaház első része 1984-ben, a kaktuszház 1992-ben, a mediterrán ház pedig 1997-ben épült. A kertet 1998-ban nyilvánították helyi védett természeti hellyé, ekkor területe 5,6 hektárra növekedett.

Élő kövület

– A 12 méter magas üvegházban gyűjtöttük össze az esőerdők különleges növényeit, itt látható a kert legértékesebb fája is, a százéves szágópálma – tért rá az érdekességekre a nyugalmazott kertvezető.


a-kicsik-mindent-kiprobaltak-1A helyi értékeket bemutató programsorozat legutóbbi állomásán a sárkányfenyő történetét is megismerhette a szép számú közönség


– A sárkányfenyő megtalálása hatalmas botanikai szenzáció volt 1994-ben. Ennek a 260 millió éves élő kövületnek csak néhány példánya maradt fenn Ausztrália egy eldugott szurdokvölgyében. A sikeres szaporítás után az ausztrál kormány a világ minden országának ajándékozott egy-egy sárkányfenyőt – tudhattuk meg egy rácsokkal védett fáról séta közben.

Magcsereprogram

– A legek fájával is találkozhatunk a kertben. A mamutfenyő 3–4000 évig él, akár 40–50 emelet magasra is megnő, és a törzsátmérője is páratlan. 1984-ben a Berkeley Egyetemen tanított a főiskola rektora, dr. Balogh Árpád, ő hozta ennek a fának a magját az eredeti termőterületről.

– A fajtagyűjtemény nemcsak az oktatást, hanem a génmegőrzést is szolgálja. A kert szerepet vállal a tudományos kutatásban és a veszélyeztetett növények szaporításában is. Része egy nemzetközi hálózatnak, amely lehetővé teszi a magcserét a különböző fekvésű és növényállományú kertek között – beszélt végezetül a botanikus kert jelentőségéről Boronkay Ferencné.

KM-HP


Európai hírnevet szerzett a Nyírségnek

A kert megalakulásának 30. évfordulóján, 2002-ben ünnepség és konferencia keretében vette fel dr. Tuzson János nevét.

Tuzson János (1870–1943) akadémikus, egyetemi tanár, nemzetközi hírű tudós volt. A Budapesti Tudományegyetem intézetigazgató professzora a botanika területén maradandót alkotott. Elsősorban alföldi és nyírségi kutatási eredményei fontosak, a bátorligeti ősláp reliktum (korábbi földtörténeti korokból fennmaradt) jellegét ő ismerte fel először.

Minden évben a kert a szervezője a névadójáról elnevezett nemzetközi konferenciának, amelynek vendégei a botanika legnevesebb hazai és külföldi képviselői. A konferencia részei a színvonalas előadás-sorozat, a kerekasztal-beszélgetések és a kirándulások, melyen a kert munkatársai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természettudományilag, botanikailag különleges tájaira, vidékeire kalauzolják el a vendégeket.









hirdetés