Őrizni a hagyományokat, tovább vinni az értékeket Napkoron

Őrizni a hagyományokat, tovább vinni az értékeket Napkoron
© Fotó: Racskó Tibor
Napkor – Az első német kisebbségi konferenciát tartották meg pénteken Napkoron a helyi sváb egyesület szervezésében. A több mint száz hazai és határainkon túli résztvevőt dr. Ludescher Gabriella, a Napkori Svábok Egyesületének elnöke köszöntötte.

Kiemelte: nagyon fontos tudni, honnan jöttünk és hová tartunk. Az elmúlt évszázadok alatt a történelem és a politika többször átrajzolta a határokat, és létrejöttek a nemzeti kisebbségek. A szatmári svábok gulagtörténete is ékesen bizonyítja, milyen érzékenyen érintik a változások a generációk képviselőit. A nemzetiségi és kulturális hovatartozásunk indokolja a téma felvetését. A konferenciát megnyitó dr. Barabás László tiszteletbeli osztrák konzul előadásában a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó, Európai Uniós szabályokról beszélt. A regionális és kisebbségi nyelvek védelméről egy adat: 2 hetente eltűnik a Földön egy nyelv. Az Európai Unió 24 hivatalos nyelvét ez nem fenyegeti. Szólt az osztrák gyakorlatról, ahol nem kisebbséget, hanem népcsoportokat tartanak számon.

Fotó: Racskó Tibor Fotó: Racskó Tibor ©

Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár érdekes áttekintést adott arról, miként jelenik meg a nemzettudat az alaptörvényben. A történeti alkotmánytól kezdve a nemzeti identitás jelentőségéig elemezte: mit jelent ma a nemzeti szuverenitás megjelenítése az Európai Unióban. Az integráció korai szakaszában a tagállamoknak az uniós jogokat kellett első helyre tenni, mára viszont az EU számára lényeges az alkotmányos tolerancia. Szóba került a nemzeti szuverenitás mellett a kisebbségek egyéni és közösség jogainak védelme. A sváb faluból, Hercegkútról származó alkotmánybíró már gyermekként megtapasztalta a szülők, nagyszülők kisebbségi léthez való viszonyát.

Egyre több köznevelési és kulturális intézményt tartanak fenn a nemzetiségi önkormányzatok hazánkban – hallottuk Tircsi Richárdtól, az Emberi Erőforrás Minisztérium főosztályvezetőjétől. Az idén 1,4 milliárd forinttal támogatja az állam a kisebbségek pályázatait. Sokat profitál ebből az a 14 ezer tanuló, akik nemzetiségi intézményekben sajátítják el nyelvüket, kulturájukat.
Kell-e félni az autonómiától a demokratikus államoknak? – kérdezte dr. Nagy Andrea /Nyíregyházi Egyetem/ előadásában. Mint levezette, nem, mert ha az autonómia csupán az önigazgatásra irányul, akkor az állam berendezkedését tiszteletben tartják. A nép és a nemzetiség közé lehet-e egyenlőségjelet tenni, több elemzés tárgya lehet. A Szatmárnémeti Német Líceum magyarul beszélő diákjai, valamint Arthur Glaser kulturális menedzser szólt a németországi Ulmban, a Dunai Svábok Múzeumában és a városi archívumban végzett kutatásaikról: keresték őseiket, elkészítették a családfákat, és kíváncsiak voltak rá, vajon miért döntöttek az elődök az elvándorlásról, a kisebbségi létről. A 21. század Európájában mindenkinek egyformán joga és lehetősége nyelvét és identitását használni – erősítették meg a több mint száz résztvevő nevében a hozzászólók.

– Tóth Kornélia –








hirdetés