Növényvédelmi kockázatokra számíthatunk Szabolcs-Szatmár-Beregben

A naptár szerintinél valamivel korábban érkezett az utolsó fagyosszent, s nevéhez híven az átlagosnál 1-1,5 fokkal hidegebb időt, néhol fagyokat hozott. A hét derekán újabb hidegfront érkezett a kezdeti enyhe, szinte kora nyári epizód után, átvonulásával száraz, hideg légtömeg foglalta el ismét a Kárpát-medence legnagyobb részét, így a tiszántúli vidékeket is.

A hét eleji 25 fok körüli maximumok 18-22°C közé mérséklődtek, éjszakánként pedig először 10, majd 5 fok köré estek vissza a legalacsonyabb értékek. Az érkező kontinentális eredetű légtömeg a korábbi fagyveszélyes helyzeteket kialakító körülményekhez hasonlóan alacsony légnedvességi paraméterekkel bírt, ezúttal azonban sokfelé mentette meg a vegetációt a fagytól a még élénk légmozgás, majd a növekvő felhőzet.

Péntek hajnalra elsősorban a Nyírség erre hajlamos, szélvédett, mély fekvésű körzeteiben mértünk 2 méteres műszerszinten is fagypont körüli hőmérsékletet, a talaj közvetlen közelében – foltszerűen – ennél nagyobb területen is kialakult fagy.

A térség nagyobbik részén a szél átkeverő hatására mindössze 3-8 fokig süllyedt a hőmérő higanyszála. Szombatra virradóra már mindenütt leállt a szél, ám nyugat-északnyugat felől vékony, magas szintű felhőzet sodródott fölénk, mely a kisugárzás útját állva mérsékelte a lehűlést. A legkeletibb tájakon elvétve ekkor is kialakult még talaj menti fagy, majd egy nedvesebb léghullám hatására megszűnt a fagyveszély, visszatértére a jelenlegi előrejelzések alapján már nem kell számítani.

Az időszak bővelkedett napfényben, a sokéves átlagnál 10-15%-kal többet sütött a nap, de a hét végén már erősen felhős idő volt jellemző és ugyan az éjszakák jelentősen megenyhültek, nappal maradt a 20°C körüli hőmérséklet. Ezzel együtt többfelé alakult ki eső, zápor, vasárnap már zivatar is, összességében jelentős, áztató csapadékkal.

Szinte a megye teljes területén 10 mm felett alakult a heti összeg, de kisebb körzetekben 20 mm-nél több is összegyűlt. Ezzel a napi 3-5 mm-es párolgási ráta ellenére is jelentősen csökkent a talajok vízhiánya, s különösen a felszíni rétegek átnedvesedése volt kedvező a sekély gyökérzetű fiatal vetések és palánták számára. Az immár magasabb légnedvesség, az ismétlődő csapadék, valamint a megszokottnál kissé még mindig hűvösebb idő hatására azonban csaknem minden kultúrában számolni kell a gombás, baktériumos fertőzések, valamint a gyomok tömeges kelése és gyors növekedése okozta növényvédelmi kockázatokkal.

Debreceni Egyetem, AKIT DTTI

Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ