Orosz elnökválasztás – Német sajtó: Európa hibája is, hogy a legtöbb orosz számára Putyin tűnik a legjobb választásnak

Berlin – A német sajtó hétfői kommentárjai szerint szerint a minden oldalról fenyegetett haza védelmezőjének szerepe a hivatalban lévő Vlagyimir Putyin államfő mellett szólt az előző napi oroszországi elnökválasztáson, és Európa is hibás abban, hogy a legtöbb orosz számára Putyin tűnik a legjobb választásnak. Oroszország gazdasági és társadalmi problémái azonban az utóbbi években elmélyültek, és az újraválasztott orosz elnök adós a jólétre vonatkozó ígéreteinek beváltásával.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kommentárjában kiemelte, hogy Putyin hatalmának első éveiben sok orosz élete jobb lett, a kilencvenes évek káoszának helyét átvette a stabilitás és a biztonság, a kőolaj árának világpiaci emelkedése révén beindult gazdasági fellendülés pedig a lakosság jelentős részének számára érezhető volt.

Mindez azonban már a múlt, Oroszország gazdasági és társadalmi problémái az utóbbi években elmélyültek”, és a “minden oldalról fenyegetett haza védelmezőjének szerepe az egyetlen érv, ami még Putyin mellett szól” – írta a FAZ, felidézve, hogy a 2012-es elnökválasztáson “zuhanórepülésben” volt a népszerűsége, az ukrajnai Krím félsziget bekebelezésével viszont ismét “szédítő magasságba” emelkedett. Ennek a “nacionalista mámornak” az utóhatásában nem bízott, ezért egy “erősebb adagként” fel kellett villantania azt a lehetőséget, hogy országa közvetlen összeütközésbe kerül a Nyugattal – tették hozzá, kiemelve: most az a kérdés, hogy az újraválasztott elnök milyen messzire hajlandó elmenni ebben a konfliktusban.

A liberális Süddeutsche Zeitung kiemelte, hogy Putyin újabb győzelmével megérett az idő, hogy az elnök beváltsa a jólétre vonatkozó ígéreteit, amelyek teljesülésére régóta hiába várnak az oroszok. A lap rámutatott, hogy az életszínvonal az ipari államokhoz képest csökkent Oroszországban, és százezrek vándoroltak ki, főleg képzett középosztálybeliek, akikre nagy szükség lenne a gazdaság fellendítéséhez, a nyugati szankciók hatását pedig nem sikerült ellensúlyozni. Az Európai Unió nélkül nehéz lenne jólétet teremteni, “vagyis Putyin nagyon is lépéskényszerben van”.

Az EU-hoz fűződő viszony javításához azonban meg kell változtatni azt a nagy munkával kialakított képet, miszerint Oroszországot “csupa gonosz ellenség veszi körül Nyugaton”. Hosszabb távon pedig az a döntő kérdés, hogy Putyin és kormánya a társadalmat akarja-e erősíteni, vagy a társadalom ellenőrzését – írta a müncheni lap.

A Spiegel Online hírportál kiemelte, hogy a Kreml célja a szavazatok 70 százalékának megszerzése volt, 70 százalékos részvételi arány mellett, de az utóbbi a vasárnap esti adatok alapján nem sikerült, holott a nemzeti választási bizottság “agresszív” módon buzdított szavazásra, a közösségi portálok mellett írásban, sms-ben, plakátokon, a boltokban és a vendéglőkben, és még a szaunákban is mozgósított. A választópolgárok “szinte egy lépést sem tudtak tenni anélkül, hogy ne emlékeztették volna őket a választásra”, a vasárnap késő esti adatok szerint viszont 60 százalékuk ment el szavazni, ami alacsonyabb a 2012-ben regisztrált 65,34 százaléknál.

A ZDF országos köztelevízió főszerkesztő-helyettese, Elmar Thevessen kommentárja szerint a lehető legostobább kommentár az lenne, hogy “az autokrata győzött, a választásokat manipulálták, Putyin most még veszélyesebb, az orosz nép pedig oktalan, mert nem ismeri fel, hogy jobbat érdemel”.

Mindez azért lenne nagy butaság, mert “mi vagyunk a hibásak azért, hogy a legtöbb orosz számára Putyin tűnik a legjobb választásnak”. Európa úgy gondolja, hogy nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni egy országot, amelynek gazdasági ereje csupán a Benelux-államok gazdasági erejéhez fogható, nyugodtan lehet sajnálkozni lakosságán, és meg lehet alázni elnökét. Ez a hozzáállás azonban “mélyen megsérti az emberek büszkeségét”, hiszen úgy tűnik, hogy Putyinnal együtt minden orosz vétkes a háborúért, a bűncselekményekért és még a doppingolásért is.

Hozzátette: “félreértés ne essék, a Krím bekebelezése, a gyilkos Aszad-rezsim támogatása és az orosz állampolgárok elleni feltételezett merényletek Európában megbocsáthatatlanok”, de arra az érzésre vezethetőek vissza, hogy sokan “politikailag silánynak”, alacsony értékűnek tartják Oroszországot.

Ezen változtatni kell, tudomásul kell venni, hogy Oroszország “katonai szuperhatalom, és jogos érdekei vannak az eurázsiai térségben” – emelte ki a ZDF főszerkesztő-helyettese, hozzátéve, hogy a régió gondjait nem szabad és nem is lehet “Moszkvával szemben megoldani”.

– MTI –








hirdetés