Országosan Szabolcsban érezhető leginkább az átlagos hőmérséklet-növekedés – megyei klímastratégia készül

Védekeznünk kell a földek elaszályosodása ellen
Védekeznünk kell a földek elaszályosodása ellen - © Illusztráció: ÉKN-archív
Nyíregyháza – Az árvíz, a belvíz, a földek elaszályosodása ellen védekeznünk kell, ahogy az üvegházhatású gázok kibocsátását is vissza kell szorítanunk. Ehhez azonban szükséges egy szakemberek által kidolgozott központi program. A megyei klímastratégia tervezetét kedden délelőtt ismertették. A rendezvény – túlnyomórészt fiatal – vendégeit és az érintett szakembereket arra kérték, vitassák meg és véleményezzék az alakuló dokumentumot.

– A klímaváltozás hatásaival foglalkoznunk kell, ez egy nagyon fontos feladatot ró nemcsak a megyei önkormányzat, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg összes társadalmi és gazdasági szereplőjére. A projekt hálózatba köti ezeket a szereplőket, akiknek létszáma folyamatosan nő, s örülnénk, ha még többen csatlakoznának, hiszen a klímaváltozás valamilyen formában mindenkit érint. Elsősorban a 2016 decemberében alakult Éghajlatváltozási Platform a megyei klímastratégia formálója, melynek alapja a Klímabarát Települések Szövetsége által kidolgozott módszertani útmutató. A stratégia azt próbálja megfogalmazni, hogyan lehet azokat a negatív hatásokat csökkenteni, melyekkel a klímaváltozás szembeállít minket a megyében is. A konferencián ismertettük a vitaanyagot, ami a beérkező javaslatokkal, véleményekkel kiegészülve nyeri el végleges formáját a következő évre – ismertette Baracsi Endre. A megyei közgyűlés alelnöke hozzátette: abban bíznak, hogy a jövőbeni fejlesztések mellett már a jelenleg futó, energiahatékonyságot növelő projektek hatására is jelentkezni fog a klímaváltozás hatásainak csökkenése.

Fiatalok bevonásával

Szuhóczky Gábor mutatta be a megyei klímastratégia egyeztetési változatát. Az Integráció a Minőségi Fejlesztésért Alapítvány alapítója elmondta: tavaly december elsején kezdődött az a projekt, melynek célja egyrészt a szabolcs-szatmár-beregi tervek elkészítése, másrészt egy olyan Éghajlatváltozási Platform létrehozása, melyhez mostanra számos szakember csatlakozott. A jelentősebb kistérségi központokban konferenciákon és munkamegbeszéléseken vitatják meg az érintett témákat, úgy mint az éghajlatváltozást, bio- és hulladékgazdálkodást, megújuló energiában rejlő lehetőségeket elemzik, ismertetik és vitatják meg a Nyíregyházi Egyetem oktatóinak bevonásával.

– Arra törekszünk, hogy a megyei településekről minél több információt szerezzünk: melyek azok a klímaváltozást befolyásoló programok, amiket elnyertek és már folyamatban van, esetleg be is fejeződött a megvalósításuk. Ezek lehetnek energiahatékonysági projektek, megújuló energia alkalmazása, vagy éppen olyan területek átalakítása, melyek így kevésbé lesznek kitéve a klímaváltozás hatásainak. Reméljük, hogy miután a Klímabarát Települések Szövetségének szakemberei, illetve a helyi platform képviselői átnézik és véleményezik az első vázlatot, tovább tudunk lépni, és 2018 elején a megyei közgyűlés dönthet majd a stratégia végleges változatáról.

– Feltérképeztük azokat az általános és középiskolákat, melyek nyitottak a témára, és a fiatalok egy-egy tanóra keretében részt vesznek a workshopokon. Az érdeklődés tehát adott, aminek azért is örülünk, mert úgy látjuk, hogy komolyabb eredményeket a fiatalabb korosztály bevonásával lehet elérni, bár a legutóbbi rendezvényen a nyugdíjasok is képviselték az idősebb generációkat.

Folyamatosan nő

Sokan keverik az éghajlatváltozással kapcsolatos fogalmakat, talán az a legegyértelműbb, ha azt mondjuk: a globális felmelegedés az éghajlatváltozás látlelete”

– tisztázta előadása elején dr. Vass Róbert, a Nyíregyházi Egyetem oktatója, aki tényekről és ötven, illetve száz évre modellezett eshetőségekről is beszélt.

– A szárazföldi jégtakarók olvadékvizei a tengerekbe, óceánokba kerülve megemelik azok szintjét és le is hűtik azokat, 1978 óta évtizedenként átlagosan 2,7 százalékkal (nyaranta 7,4 százalékkal) csökkent az északi féltekén a jégtakaró nagysága. Olvadnak a gleccserek is, főként az Alpokban és Afrika hófedte csúcsain, a globális tengerszint-emelkedés 5–15 centiméter közötti. A változásokat számos hatás alakítja: vannak külső kényszer nélküli okai, közrejátszanak természetes körülmények, de látszik az emberi kéz nyoma is: ez utóbbi az üvegházhatás erősödésében érhető tetten. A felmelegedés Magyarországot sem hagyja érintetlenül: 1980 és 2009 között az Alföld észak-keleti részén 1,7 Celsius-fokkal emelkedett az évi középhőmérséklet, ami az elmúlt 115 esztendő alatt egyenletesen nő és a nyári napok száma is folyamatosan emelkedik – ezek azok a napok, amikor a napi hőmérséklet maximuma eléri a huszonöt fokot.

A 2050-re, illetve 2100-ra vonatkozó időjárási modellek szerint ezek a folyamatok nem állnak meg, sőt. A hőségnapok száma akár ötvennel is nőhet, a csapadék eloszlása pedig kedvezőtlen irányba módosul: nyáron kevesebb, ősszel pedig több esőre számíthatunk – az is valószínűsíthető, hogy rövid idő alatt hull majd sok csapadék, ami ráadásul viharokkal, villámokkal érkezik, komoly károkat okozva”

– foglalta össze az éghajlatváltozás jelenlegi és jövőbeni hatásait dr. Vass Róbert, hozzátéve: megyénket ezek a jelenségek fokozottan sújtják majd.

KM-CSA, SZA, TG


Nincs mese: minden gazda öntözzön!

Pásztor András sok mindent megélt már a mezőgazdaságban, ötven éve kezdte a szakmát. Mint azt lapunknak elmondta: évtizedekkel ezelőtt nem volt ilyen mértékű az aszály és nem pusztítottak ekkora viharok. – Nincs mese, meg kell oldani, akár az állami szerepvállalás erősítésével, hogy minden gazda öntözzön. Erre kell egy országos stratégia, ehhez meg kell kérdezni a vízügyi szakembereket, csökkenteni kell a kútfúrás engedélyeztetésével járó bürokráciát, szükség van bizonyos agrotechnikai és talajművelési fejlesztésekre, melyek elősegítik a vízmegőrzést – fogalmazott a timári Vetőmag és Szárító Kft. ügyvezetője, aki szerint a növénynemesítés is a szárazságtűrő fajták felé tolódhat el.








hirdetés