Paks II – az évszázad beruházása

Dr. Becskeházi Attila
Dr. Becskeházi Attila - © Fotó: Dodó Ferenc
Nyíregyháza – A beruházás 12,5 milliárd euróba kerül, az első reaktor 2027–28-ban kezdheti meg a próbaüzemet.


A Paks II gigaberuházás, de kétségtelenül nevezhetjük az évszázad fejlesztésének is.

– Két új, egyenként 1200 megawattos blokk épül, ezzel megnő Magyarország folyamatos és biztonságos energiaellátása. A beruházás 12,5 milliárd euróba kerül, az első reaktor a tervek szerint 2027–28-ban kezdi meg a próbaüzemet, addig kell felépíteni, amelyen mintegy 3000 vállalat, és a csúcsidőszakban egyszerre 8 ezer ember dolgozik majd – említett néhány adatot dr. Becskeházi Attila Csaba, mielőtt a Nyíregyházi Egyetemen megtartotta volna előadását a beruházásról.

A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésért, innovációért és lokalizációért felelős államtitkár tulajdonképp hazatért, nemcsak itt élt, hanem a Nyíregyházi Egyetemen tanított is.

Az államtitkár kiemelte, nemcsak az új atomerőművet kell megépíteni, hanem meg kell teremteni azt az infrastruktúrát is, hogy az építkezés zökkenőmentes legyen.

Speciális képzések

– Fejleszteni kell az új atomerőmű környezetében lévő közúti, vasúti közlekedést, de a légi és folyami közlekedést is. Kikötőket fejlesztenek, „Gerjen-Foktő” között megépül egy új Duna-híd, ipari parkokat, vállalati telephelyeket kell építeni, mert 10 év alatt 3000 vállalat fog itt megjelenni. Nekik pedig folyamatosan szükségük van olyan telephelyekre, ahol a gépeiket, berendezéseiket tárolni tudják. Lakásokat kell építeni, mert a 8000 embernek valahol laknia kell, s 1100–1300 olyan lakást is meg kell építeni, ami végleges, hiszen azok fognak letelepedni ott, akik az új erőművet üzemeltetik majd – sorolta a beruházás kerítésen túli fejlesztésének legfontosabb pontjait az államtitkár.

Kiemelte: ahhoz, hogy a magyar munkavállalók képesek legyenek csatlakozni ehhez a projekthez, speciális képzéseken kell részt venniük.

– Ezeket kiterjesztjük az egész országra, s úgy gondoljuk, a Nyíregyházi Egyetem is jó infrastruktúrával, oktatói gárdával rendelkezik, s képes bekapcsolódni ebbe a képzési programba – fogalmazott Becskeházi Attila.

– Speciális tudást kell megszerezniük a munkavállalóknak, akár hegesztőkről, vasbeton- vagy csőszerelőkről beszélünk. Több száz olyan BSc-s gépész-, villamos- és vegyészmérnökre, valamint hasonló műszaki végzettségű mérnökre van szükség, akiket egy hároméves felkészítés után az új atomerőműben lehet foglalkoztatni – említette az államtitkár. A Nyíregyházi Egyetem a mérnök- és menedzsmentképzésben vállalhat fontos szerepet, a képzések előkészítése már elkezdődött.

Kihívás a magyar vállalatoknak

– A nemzetközi egyezményben, amelyet az Orosz Föderációval kötött a magyar állam, megkapta azt a lehetőséget, hogy a beruházási összeg 40 százalékáig részt vehet a munka elvégzésében. Ez óriási kihívás a magyar vállalatoknak, hiszen nagy atomerőmű-építési referenciával nem rendelkeznek, másrészt olyan nagyok a tenderkiírások összegüket és volumenüket tekintve, hogy a hazai vállalatok csak konzorciumi formában tudnak más magyar vagy nemzetközi vállalatokkal együtt indulni – tért ki egy másik fontos területre az államtitkár. Majd elmondta: a magyar vállalkozások a legnagyobb beszállítói arányt, 85-90 százalékot a 600 milliárd forintos hányadot képviselő építőipari beruházásokban érhetik el. Az 1700 milliárd forintos gépészeti beruházások terén várhatóan 30 százalék körüli lehet az elérhető magyar arány – számszerűsített.

Okos települések

A beruházás vonzáskörzetét jelentő települések fejlesztéséről szólva elmondta: a legmodernebb technológiák alkalmazásával gyakorlatilag egy 47 település alkotta smart cityt, magyarul okos települést hoznak létre Paks és a környező települések részvételével a paksi atomerőmű új blokkjainak építése idejére, a régióba érkező munkaerő lakhatási, szociális és egyéb igényeinek kielégítésére.

KM








hirdetés