Pál a múltját megbánta, de a jelenére büszke

Pál a múltját megbánta, de a jelenére büszke
Elképesztő sorsfordulat főszereplője egy érpataki cigányember. Az 52 éves Kóka Pál életének csaknem felét börtönben töltötte, erre nem büszke, viszont Érpatakon befogadták, munkát kapott, és megmutatta, hogy képes arra a változásra, amire már irigyei is vannak.

Érpatakon az utóbbi pár esztendőben nagyot fordult a sors kereke. Ez nem a véletlen műve, ahogy a múlt sem volt az. Szinte eltűnt az addig igencsak elszaporodott bűnözés, megszépült a település, felemelt fejjel is kimondhatja hol született az itt lakó, amikor a zsindelyesről, vagy az óvodai hagyományőrzésről, esetleg a helyi asszonykórusról van szó. Ehhez a képhez tett egy kis darabot Kóka Pál, aki élettársával, gyermekükkel, unokáikkal kődobásnyira laknak a központtól. Pál napközben a többi dolgos cigányemberrel az erdőre jár közmunkában ritkít. Aki fogta már nyolc órában a fejsze nyelét, és karmolta össze a tüske, az tudja, megsüvegelendő munkát végeznek. Több mint egy éve már, hogy beállt a sorba, most kaszálásból érkezett haza.

Nem segélyért kell járni

Pál élettársa Szarka Teréz nagy zsákból szórja az eleséget a szárnyasok elé, de ahogy a kapu nyílik, a kacsák szinte versenyt futnak a kint maradt dinnyéhez tökhöz, abból lakomáznak. A naposcsibéket 100 forintért, a kiskacsát 500 forintért, a kislibát 800 forintért veszi, majd úgy neveli őket, hogy a családnak jusson hús a tányérba. A darát, tápot megveszik hozzájuk, van olyan kacsa, ami 6-7 kg. Azt vallja, aki csak a családi pótlékra számít az rosszul számol, abból nem lehet megélni. – Az unokáimat megfelelően járatom az iskolába óvodába, nem koszosak, nem tetvesek, akiben akarat van, az meg tud élni. A felajánlott munkát el kell vállalni, nem segélyért járni a hivatalba.

Rácz Melinda Teréz menye érti és könnyen kiszámolja hogy miért jobb a munkabér mint a segély, az ő férje is dolgozik, és Melinda is alig várja, hogy munkát kapjon. A legfontosabbnak azt tartja, hogy biztonságossá vált a település, amiért megdolgoztak, azt magukénak tudhatják.

Nem megyek lopni

Kóka Pál az ország összes börtönét belülről ismeri, de soha nem akar visszajutni oda. – Én nem akarom a gyermekeimnek azt adni, amit én kaptam. Ne a betörésen lopáson járjon az esze, hanem amit én keresek, azt ossza be. 24 és fél évet ültem, tanultam belőle. Itt a lehetőség, hogy az ember lábra álljon. – mondja meggyőzően. 78 ezer forintot keres, amiből levonják a közterheket, 60 ezer forint éri a kezét. – Nem megyek lopni, nem megyek csavarogni, nem megyek szemtelenkedni, megveszem a jószágot. Sajnos 30 pulyka 40 kacsa 160 csirke 6 liba pusztult el a rossz idő miatt. Pótolni kellett őket, sokan mondják magyar embernél nem találni ennyit a példám követhető kéne hogy legyen. A lekaszált szénát elégetés helyett megkaphatom, ebből kijön a téli takarmány egy része. – Pál szerint minden cigánynak ugyanígy kéne élni, van aki befogadta, van aki nem. Utóbbiak árulónak tekintik, de ez sem tartja vissza attól, hogy lezárja a múltat, és csak a jövőre vigyázzon.








hirdetés