Palánták: ez a minimum!

Ha az alapvető szabályokat betartjuk, a négy fal közt is nevelhetünk szép palántákat
Ha az alapvető szabályokat betartjuk, a négy fal közt is nevelhetünk szép palántákat - © Illusztráció: ÉKN-Archív
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Hogyan nevelhetünk a lakásban jó minőségű palántát?

– Több vásárlónk érdeklődött nálunk a közelmúltban arról, hogy a jó minőségű vetőmagból miért nem sikerül szép, erős palántákat nevelniük – mondta el lapunknak Kohán Márk, a nyíregyházi Klorofill Kertészeti Áruda vezetője. Szerinte a választ legegyszerűbben akkor kaphatjuk meg, ha felidézzük Liebig minimum törvényét. Ez elsőre talán „ijesztően” hangzik, de a lényege végtelenül egyszerű.

Gyakoriak a fényhiány okozta palántakidőlések és a megnyú­lás.” Kohán Márk

Négy fontos tényező

– A termesztés sikerét mindig az úgynevezett minimális élettényezők határozzák meg. Hogy melyek ezek? A víz, a fény, a hőmérséklet és a tápanyag. Tehát a palántánk minőségét úgy tudjuk feljavítani, ha ismerjük azokat a tényezőket, amikben hiányt szenved. Példának okáért otthonunkban a vizet és a tápanyagokat télen is könnyedén biztosítani tudjuk – emelte ki a szakember. Kohán Márk hozzátette: a harmadik fontos tényező, a hőmérséklet vizsgálatakor megállapítható, hogy akár egy 25-30 Celsius fokos, úgynevezett hőlépcső (a belső és a külső hőmérséklet különbsége) biztosítása a négy fal között megoldható. – Meg is érkeztünk a fényhez, ami télen a legnehezebben pótolható. A fóliasátrakban és az üvegházakban is gyakoriak a fényhiány okozta palántadőlések és a megnyúlás – mondta a nyíregyházi Klorofill Kertészeti Áruda vezetője.

Tudjanak fotoszintetizálni

Kiemelte: ahhoz, hogy a növények megfelelően tudjanak fotoszintetizálni, napi 10-12 órán át tartó intenzív fényhatásra van szükségük. Ezzel szemben a téli hónapokban ez lecsökken 8-9 órára. Ám ha néhány apróságra odafigyelünk, növényeink jobban tudják hasznosítani a természetes fényt.

– A növények melletti üvegfelületeket mindig tartsuk tisztán, mert egy piszkos ablak akár a hasznos fény felét is elveheti palántáinktól. Ha speciális fényvisszaverő fóliát használunk, az 10-15 százalékkal javítja a fénykihasználást. Ha a növényeinket egymástól viszonylag távolabb helyezzük el, akkor maximalizálhatjuk a fénykihasználást. Ha a természetes fényt valahogyan pótolni szeretnénk, szóba jöhetnek a gazdaságosan üzemeltethető LED lámpák is. Amennyiben ezekre odafigyelünk, a lakásban is nevelhetünk kiváló minőségű palántákat.

KM-TG


Justus von Liebig

(Darmstadt, Németország, 1803. május 12. – München, 1873. április 18.)

A mezőgazdasági kémia egyik megalkotója.

A gyökelmélet megszületéséhez nagyban hozzájárult, ez az elmélet kísérelte meg először rendszerbe foglalni a szerves kémiát. Kiderítette, mely elemek játszanak szerepet a növények táplálkozásában, és az egyes tápelemek egymáshoz viszonyított arányának jelentőségét. Megállapította, hogy minden tápelemnek optimális mértékben kell a növény rendelkezésére állnia ahhoz, hogy a növény a legkedvezőbben fejlődjön. Hiába jut hozzá a növény az összes tápelemhez, ha mondjuk a kalcium nem elegendő a talajban, akkor a növény sárgulni fog, és végül elpusztul. Tétele szemléltetésére egy olyan öreg hordót használt, amelyiknek a dongái már különböző hosszúságig elkorhadtak. Azt mondta, hogy a legtöbb donga hiába egészséges, a hordót mégis csak a legjobban elkorhadt donga magasságáig lehet feltölteni; a növényélettan nyelvén az van minimumban.








hirdetés