Nagyvilág

2015.05.08. 09:54

Győzelem napi ünnepségek Gdanskban – Tusk: Európának az előre nem látható eseményekre is fel kell készülnie

Varsó/Gdansk, 2015. május 7., csütörtök (MTI) – Európának az előre nem látható eseményekre is fel kell készülnie, mivel a történelemben sem a rossz, sem a jó nem győz véglegesen - mondta el Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtök este azon a Bronislaw Komorowski lengyel elnök által moderált panelbeszélgetésen, amelyet európai politikusok részvételével rendeztek Gdanskban a második világháború európai befejezésének 70. évfordulója alkalmából.

Varsó/Gdansk, 2015. május 7., csütörtök (MTI) – Európának az előre nem látható eseményekre is fel kell készülnie, mivel a történelemben sem a rossz, sem a jó nem győz véglegesen - mondta el Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtök este azon a Bronislaw Komorowski lengyel elnök által moderált panelbeszélgetésen, amelyet európai politikusok részvételével rendeztek Gdanskban a második világháború európai befejezésének 70. évfordulója alkalmából.

A panelbeszélgetés a lengyelországi megemlékezések része volt. Az ünnepségeket a szombati moszkvai győzelem napi parádét megelőzően szervezik. A moszkvai ünnepséget - tiltakozásul az ukrán válságban játszott orosz szerep miatt - a nyugati országok bojkottálják.

A gdanski Nemzetközi Szolidaritás Központban megtartott panelbeszélgetést a második világháború utáni európai integrációnak szánták, 17 felszólalás hangzott el – többek között Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Nikosz Anasztasziadisz ciprusi, Dalia Grybauskaite litván, Toomas Hendrik Ilves észt, Klaus Iohannis román, Kolinda Grabar Kitarovic horvát, Roszen Plevneliev bolgár, Petro Porosenko ukrán és Milos Zeman cseh elnök, Robert Fico szlovák miniszterelnök, Horst Köhler volt német elnök részéről. Magyarországot Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya képviselte.

A gdanski származású Donald Tusk a város lengyel-német történetét vázolta fel az európai integráció előképeként. A világháború történelmi tanulságait összegezve annak a véleménynek adott hangot, hogy az európai politikusoknak „előre kell látniuk lépéseik következményeit is”. „Az európai vezetők közül többen éppen azért nem vesznek részt a szombati moszkvai katonai parádén” - folytatta, "mert használják képzelőerejüket". „Elgondolkodtunk azon, vajon milyen jövőbeli győzelemre gondol a szervezője” – tette hozzá.

A felszólalók közül kiemelt helyet kapott Petro Porosenko, aki Donald Tusk és a házigazda, Bronislaw Komorowski között ült a pódiumon. Az ukrán elnök kifejtette: éppen a napokban, az ukrán válság során dől el, hogy Európa képes-e levonni a második világháború tanulságát. Elmondta: az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban az Európai Unió az egység, a szolidaritás „valódi próbáján” megy keresztül. „Éppen Ukrajna jelent valódi kihívást Európának” - hangsúlyozta. „Ukrajna cserbenhagyása azok emlékének elutasítását jelentené, akik más háborúknak estek áldozatul” – tette hozzá.

Kifejtette: a szombati moszkvai katonai parádén Oroszország „a nagy győzelem ürügye alatt” felmutatja majd erejét. „Azok az egységek is felvonulnak ott, amelyek Donyeckben harcoltak” – mutatott rá. Mint mondta, Ukrajna teljességgel betartja a minszki tűzszüneti megállapodást, és ki kell kényszeríteni, hogy Moszkva is teljességgel érvényesítse ezt. Rámutatott: Oroszország ehelyett jelenleg „megerősíti donyec-medencei műveleteit”. Egyben bírálta, hogy egyesek "megbékítési politikát" képviselnek Oroszország felé - nyilván a náci Németországgal kapcsolatos egykori nyugati politikára is utalva.

A Porosenko előtt felszólaló Milos Zeman cseh elnök az Iszlám Állam veszélyére mutatott rá. Kifejtette: a hitleri Németország képviselte fenyegetést a politikusok a háború kitörése előtt „lokális veszélyként” fogták fel. Úgy vélte, az Európai Unió ma hasonló módon áll hozzá az Iszlám Államhoz, úgy fogja fel, „mintha csak a Közel-Keletre nézve jelentene veszélyt”. „Mindnyájan, ahogy itt ülünk, a nemzetközi terrorizmus pontenciális áldozatai vagyunk” – vélekedett.

Mátrai Márta a felszólalásában kifejtette: az európai integráció a II. világháborúra adott „legfontosabb válasza Európának”. Rámutatott: a keleti blokk nemzeteinek – ezen belül a lengyeleknek és a magyaroknak – „Jalta és Potsdam után nem ért véget a szenvedés”. Míg a nyugat-európai államokban már az 50-es években elindulhatott a háborús tapasztalatokból okuló európai integráció, a Szovjetunió hatáskörébe került térség nemzeteinek „várniuk kellett Európára”, csak „a Szovjetunió bukását követően juthattak újra levegőhöz”.

A kontinens és a térség közös múltjára utalva Mátrai kifejtette: az európai integráció „nem lehetne teljes Lengyelország és Magyarország nélkül”. Hozzátette, „kontinensünk koordináta-rendszerében nem lehet kérdéses” Közép-Európa helye, még akkor sem, „ha időnként vannak konfliktusok, nézeteltérések”.

A második világháborús magyar-lengyel sorsközösségről Mátrai Márta a konferencia előtt az MTI-nek elmondta: a magyarok számára „Lengyelország barátsága nemzeti ügy”. Rámutatott többek között arra, hogy Magyarország 1939 szeptemberében megnyitotta határait a lengyel menekültek előtt.

- MTI -

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!