Péntek éjfélig kell megszüntetni a színlelt szerződéseket

Pénteken jár le az APEH színlelt szerződések ellenőrzésére vonatkozó haladéka. Az adóhatóság szombattól kezdi vizsgálni a magánszemélyek foglalkoztatásának jogszerűségét. A becslések szerint a 100 ezret is elérheti a színlelt szerződések száma – közölte korábban az adóhatóság elnökhelyettese.

Juhász István a napokban elmondta: az APEH évi 250 ezer ellenőrzést hajt végre, ezen belül várhatóan 100 ezer fölött lesz azon esetek száma, amikor az esetleges színlelt szerződéseket is vizsgálni fogják. Az elmúlt két és fél évben hat alkalommal módosult a színlelt szerződesek ellenőrzésének moratóriuma – ez az idő mindenki számára elegendő lehetett arra, hogy rendezze a foglalkoztatottak jogállását – közölte az APEH elnökhelyettese.

A vállakozások kiválasztása célirányosan, előzetes információgyűjtés alapján történik – mondta Juhász István. Gyanúsnak minősül például, ha egy cég jelentős árbevétel melett csak minimális, vagy nulla bérköltségről számol be. Ilyen esetben okkal feltételezhetik, hogy vállakozási vagy megbízási szerződéssel foglalkoztat a munkaadó – közölte az APEH elnökhelyettese.

Az sem ritka, hogy a foglalkoztatott tesz bejelentést, mert sértve érzi magát a rákényszerített vállakozási szerződés miatt. Gyakori eset, hogy például áfaellenőrzéskor bukkannak a revizorok színlelt szerződésekre – ismertette a lebukási lehetőségeket Juhász István.

Az adóhatóság elnökhelyettese hozzátette: azt az APEH-nak kell bizonyítania, hogy a szerződések munkaviszonyt takarnak. A bizonyításhoz felhasználják a munkaadók és a munkavállalók nyilatkozatait a munkarendről, a munkaidőről, a szabadságolásról és a helyettesítésről – ezek bizonyítékként szolgálnak mondta Juhász. A szerződéseket az adóhatóság nem minősíti át, erre nincs jogköre, de a valódi tartalom, tehát a munkaviszony szerinti adó- és járulékkötelezettséget állapít meg.

A meg nem fizetett adókat és járulékokat adóhiányként állapítja meg a hatóság, amely után késedelmi pótlék és adóbírság is fizetendő – közölte az APEH elnökhelyettese. Juhász István elmondta: a szankciók méréke körülbelül a kétszerese annak, mintha munkaviszonyban alkalmazták volna és bért fizettek volna a munkavállaló után.

Az adóhatóság tapasztalatai szerint, nemcsak az újságírók és az előadóművészek esetében jellemzőek a színlelt szerződések, hanem az ipar, a kereskedelem, az áruszállítás, a vendéglátás, az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság és a sport területén is jelentős ezek száma.








hirdetés