Perelhetnek a szelfinken szereplő háttéralakok?

Akt.:
Perelhetnek a szelfinken szereplő háttéralakok?
Nyíregyháza – Akit személyiségi jogaiban megsértenek, ötéves elévülési időn belül sérelemdíjat követelhet.

Az internet – különösen a közösségi oldalak – az emberi kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatása mellett számos veszélyt is rejt, könnyen sérülhetnek például a személyiségi jogok. Elég lehet hozzá egy viccesnek szánt komment vagy egy csoportkép feltöltése. A Facebookon és a YouTube-on elkövethető személyiségi jogsértésekkel kapcsolatban dr. Hajzer László ügyvéd elmondta: leggyakrabban a személyes adatok védelméhez való jogot, a képmáshoz való jogot, az emberi méltóság, a becsület és a jó hírnév jogát sértik meg a közösségi oldalakon.

– Személyes adatok csak az érintett beleegyezésével használhatóak fel. Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha egy szórakozóhelyen, focimeccsen szelfizünk, és a számunkra lényegtelen háttérszereplők némelyike felismerhető a tömegben? A képmás elkészítéséhez és felhasználásához is az érintett személy hozzájárulása szükséges, ha azon felismerhető. A hozzájárulás megadható szóban, írásban és ráutaló magatartással is, például ha valaki a fényképen pózol. Rendszerint megadottnak tekinti a bíróság a hozzájárulást akkor is, ha valaki olyan eseményre, helyszínre látogat el, ahol tudja, hogy róla képfelvétel készül vagy készülhet. Felhasználásnak minősül a fénykép internetes közzététele is – mutatott rá dr. Hajzer László.
– Nyilvános közéleti szereplés esetén nem szükséges az érintett hozzájárulása a fényképfelvételhez és felhasználásához, egy közszereplőnek számítania kell arra, hogy róla felvétel készülhet. Viszont őket is megilleti a magánszféra védelméhez való jog! Szintén nem kell beleegyezés a felvétel elkészítéséhez és felhasználásához tömegfelvétel esetén, amikor az érintettet egy tömeg részeként ábrázolják, például sporteseményeken vagy koncerteken. A képmáshoz való jogot sérti más személy fényképének felhasználása, tehát ne tegyünk közzé felvételeket, amelyeken olyanok is szerepelnek, akik nem akartak felkerülni az internetre. A Facebookra feltett tartalmak gyorsan, hatalmas tömegekhez eljutnak, s nagy károkat okozhatnak az érintettnek. Akit személyiségi jogaiban megsértenek, ötéves elévülési időn belül sérelemdíjat követelhet – tette hozzá.

Felhasználták az eljárásban

Megkérdeztük a megyei főügyészséget, hogy az elmúlt időszakban nem engedélyezett fotó vagy videó közzétételéért hány feljelentés érkezett, amely aztán ügyészi szakba jutott. Kiderült: a főügyészség nem gyűjt arról statisztikai adatokat, hogy hányszor használtak fel büntetőeljárás során rejtett vagy fedélzeti kamerával készített felvételeket, ahogy arról sem, hogy az ilyen felvételek felhasználása miatt az érintettek tettek-e feljelentést. Dr. Szilágyi László azonban megosztott lapunkkal egy történetet: az egymással polgári perben álló felek közül a felperes a lakásán keresett fel egy tanút, akinek az engedélyével hangrögzítőt helyezett el a lakásban. Ezt követően megjelent a tanú lakásán az alperes is, és a tanúval folytatott beszélgetését a berendezés rögzítette. A felvételt a felperes később a polgári perben felhasználta, hogy megnyerje a pert.

Az alperes tiltott adatszerzés bűntette és személyes adattal visszaélés vétsége miatt tett feljelentést. A rendőrség viszont megszüntette a nyomozást, mert a tiltott adatszerzés nem valósult meg, mivel a lakás tulajdonosának (azaz a tanúnak) az engedélyével készült a felvétel. Személyes adattal visszaélés vétsége sem történt, mert bár a hangfelvétel ugyan személyes adatnak minősül, és azt a polgári perben fel is használták, ez a magatartás mégsem veszélyes a társadalomra, mert az igazság kiderítését szolgálta – elevenítette fel a történteket és annak jogi minősítését a megyei főügyészség sajtószóvivője.

KM-BM, PI








hirdetés