“Pista, ne grimaszolj már!” – Először azt hitték bohóckodik, amikor gutaütést kapott

Akt.:
“Pista, ne grimaszolj már!” – Először azt hitték bohóckodik, amikor gutaütést kapott
© Illusztráció: symptomestraitement.com
Nyíregyháza – Amikor nagyon dühösek, idegesek vagyunk, kicsúszik a szánkon, hogy mindjárt megüt bennünket a guta. Sokan nem is tudják, hogy a guta agyi érkatasztrófát jelent, amit ma már inkább stroke szóval fejeznek ki. Hazánkban a harmadik leggyakoribb halálozási ok.

– Pista, ne grimaszolj már! – szólt rám a kollégám, akivel a munkahelyi ebédlőasztalnál ülve éppen a még ránk váró feladatokat vettük számba. Válaszolni akartam, hogy nem bohóckodom, de akkor éreztem egy apró kis melegséget a fejem tetején, ami nem volt sem kellemetlen, sem zavaró. – Te nem szórakozol! – ijedt meg a kollégám, amikor látta, hogy a lefittyedt ajkam nem a grimasz jele. Azt mondta, azonnal hívjunk mentőt, mert stroke-om van. Én csak le­gyintettem, nincs semmi bajom. Addig győzködött, míg csak bementem a sürgősségire, ahol megállapították, hogy szerencsére nem ütött meg a guta, csak egy TIA-m volt, ami az agyérgörcsre figyelmeztető előjel.

– A kórházban azt mondták, az égiek vigyáztak rám, de ha nem akarok lebénulni vagy belehalni, változtassak az életmódomon. A kivizsgálások megállapították, súlyosan elzáródott a nyaki artériám, ez okozhatta a TIA-t. Túl vagyok a műtéten, többet mozgok, próbálok egészségesebben élni, csak a cigarettát nagyon nehéz letenni – osztotta meg lapunkkal történetét Kertész István, aki ma is úgy véli, ha akkor a munkatársa nem ismeri a figyelmeztető jeleket és nem kardoskodik, hogy bemenjenek a kórházba, már nem várhatna arra, hogy pár nap múlva megünnepelje a 60. születésnapját.

Idősek és fiatalok is

A Magyar Stroke Társaság minden évben október végén, a stroke napján kívánja felhívni a lakosság figyelmét az érrendszeri megbetegedések gyakoriságára, valamint a megelőzés fontosságára és módszereire. Szükség is van rá, hiszen világszerte évente 15 millió ember esik a stroke áldozatául, és minden hatodik percben meghal miatta egy ember.

Magyarországon évente mintegy 40–50 ezer embert érint, s kevesen tudják: a szélütés nem csak az idősek betegsége, fiatal és középkorú felnőtteknél, sőt gyerekkorban is felléphet.

– A stroke a harmadik leg­gyakrabban halált okozó betegség. Évente mintegy 40–50 ezer ember kerül a stroke-központokba, ebből 15 ezren halnak meg szélütés következtében. A stroke nemcsak az idősek betegsége, egyre inkább sújtja a fiatalokat is, 29 éves stroke-os beteget is kezeltünk már – nyilatkozta korábban lapunknak dr. Diószeghy Péter, a Jósa András Oktatókórház neurológiai osztályának vezető főorvosa.
– Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 3 stroke-központ működik, és az országos átlaghoz képest jobb eredményekkel büszkélkedhet – tette hozzá az osztályvezető főorvos.

A betegség következményeként a túlélők fele szenved féloldali bénulásban, negyedük járásképtelen, ráadásul az esetek hatvan százalékában lép fel kognitív hanyatlás.

Az akut agyi érkatasztrófa, a stroke – a köznyelvben gutaütés, szélütés – az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar, ami miatt az agy nem kapja meg az életfontosságú oxigént és tápanyagokat, ennek következtében az idegsejtek pár percen belül működésképtelenné válnak, majd pusztulni kezdenek. A fejlett országokban, így hazánkban is a szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után a harmadik leggyakoribb halálozási ok, és a leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség.

Ez a betegség nem fáj

A szélütés tünetei rendszerint gyorsan és váratlanul lépnek fel: ha az arcunk elkezd zsibbadni, elferdülni, nem találjuk vagy nem értjük a szavakat, kettős látás, térbeli tájékozódási vagy érzékelési zavarok lépnek fel, és mindez nem jár fájdalommal, azonnal hívjuk a menőket!

Az agyérkatasztrófa nem fáj, ezért hajlamosak vagyunk várni, hogy a tünetek maguktól elmúljanak, ez az egyik leggyakoribb hiba, a másik pedig, hogy előbb arra gondolunk, majd a háziorvos megmondja. Ezzel azonban nagyon értékes, sok esetben életmentő idő vész kárba.

– Nagyon fontos, hogy a kezelés a tünetek fellépte után 3 órán belül elkezdődjön – mondta egy korábbi stroke-világnap apropóján lapunknak a bűvös időkeretről dr. Szulics Péter neurológus. Ez az úgynevezett időablak egyes speciális esetekben 4,5 órára növelhető. Az időablakon belül is minél hamarabb elvégzett vérrögoldó kezelés (trombolízist) egyértelműen javítja a kilátásokat és csökkenti a halálozási adatokat. Az agyi érkatasztrófánál fokozottan igaz, itt minden perc, sőt másodperc számít.

A stroke tünetei

Ha bizonytalanok vagyunk a tünetek felismerésében, akkor néhány egyszerű feladatot érdemes elvégeztetni a beteggel:

Mosolyogjon vagy mutassa fogait! Arcának egyik fele ernyedt, aszimmetrikussá vált?

Emelje fel vízszintesig mindkét karját! Gyengébbnek érzi valamelyik karját?

Ismételjen meg egy egyszerű mondatot! Összefolynak a szavai? Helytelenül ismétel? Nem talál egyes kifejezéseket?

Ha a kérdésekre igen a válasz, azonnal hívja a mentőket!

Életmód, étkezés, gyógyszeres kezelés

– Annak, akinek magas a vérnyomása, vércukorszintje, a koleszterinszintje, dohányzik és stresszes életet él, sokkal nagyobb az esélye a szélütésre. Éppen ezért nagy jelentősége van a megelőzésnek, a rizikófaktorok kezelésének – figyelmeztet a Magyar Stroke Társaság, ezért az idei stroke világnap központi témájának a megelőzést választották.

Az agyi érkatasztrófa kockázati tényezőinek többségére ugyanis mi magunk is hatással lehetünk, így sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük ezt a betegséget, megkímélve a súlyos és maradandó következményektől magunkat és a környezetünket. Az orvos segítségével az egyéni kockázati tényezők jellegétől függően az életmódbeli, étkezési szokásbeli változások vagy gyógyszeres kezelés (például alvadásgátló kezelés) a stroke kockázatának jelentős csökkenését eredményezhetik.

KM-BM








hirdetés