Pórul jár, aki elítéltként próbál szökni

A börtönben is végezhetnek alkotó munkát az elítéltek
A börtönben is végezhetnek alkotó munkát az elítéltek - © Fotó: HBN-archív
Nyíregyháza – A büntetés-végrehajtás szakmai álláspontja az, hogy további szigorítások nem indokoltak.


Alighanem rég megbánta a tettét az az elítélt, aki a közelmúltban egy rabszállítóból ugrott ki Cegléd közelében. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben fogvatartott férfit nagy erőkkel keresték, majd a szökéstől számított néhány órán belül a büntetés-végrehajtási szervezet munkatársai fogták el Cegléd belterületén, és átadták a helyi rendőrkapitányságnak. Az ügyét gyorsított eljárásban már le is tárgyalták: a szökött rab nem jogerősen 2 év 6 hónap börtönbüntetést kapott.

Megvizsgálják, kielemzik

Azt megelőzően munkavégzés közben szökött meg két rab, akik a Márianosztrai Fegyház és Börtön mellett működő gazdasági társaság területén dolgoztak. Ők sem jutottak messzire, néhány órán belül elfogták őket a váci vasútállomáson. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) belső vizsgálatot indított az eset kivizsgálására.

– A BvOP szakmai álláspontja továbbra is az, hogy a szökések többsége azzal áll összefüggésben, hogy a fogvatartottak egyre többen végeznek külső helyszínen munkát. Amennyiben nem külső munkahelyről szöknek, az adott eset valamennyi körülményét megvizsgáljuk, majd kielemezzük, és az okokat feltárjuk. Általánosságban elmondható, hogy minden eset más és más – kezdte reagálását készségesen a Kelet-Magyarország érdeklődésére Makula György bv. alezredes, bv. tanácsos, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Kommunikációs Főosztályának főosztályvezetője.

Felvetődik a kérdés: mennyire biztonságosak a külső helyszínek?

– A büntetés-végrehajtási szervezet közel 1500 fogvatartottat foglalkoztat napi szinten külső helyszínen, az őrzésük, ellenőrzésük jelentős feladat. Természetesen külső munkát kizárólag olyan rabok végezhetnek, akik kisebb súlyú bűncselekmény miatt töltik a szabadságvesztés büntetésüket. A külső munkahelyen a biztonságnak három feltétele van: őrzés, felügyelet, ellenőrzés. A külső helyszíni foglalkoztatás kockázatosabb, hiszen azok a biztonságtechnikai rendszerek, amelyekkel a börtönök fel vannak szerelve, nem állnak rendelkezésre.

Világszerte jelentős az érdeklődés az önellátási és a foglalkoztatási programjaink iránt. A kormány támogatásával sikerült több területen önfenntartóvá tennünk a bv. intézeteinket, valamint maximálisra emelni a fogvatartotti foglalkoztatás arányát. Rendszeresek a külföldi delegációk a magyar börtönökben azért, hogy megismerjék a jó magyar gyakorlatot. Az elmúlt két évben hazánkba látogatott többek között az albán, a grúz, a lengyel, a román, sőt, még a kínai büntetés-végrehajtási szervezet szakmai delegációja is.

Vajon mi húzódhat meg okként a szökések mögött?

Nem indokolt a szigorítás

– Számos ok jöhet szóba, ilyen például a családi kapcsolatok megromlása (kihűlt a szerelem, ezt szeretné újramelegíteni, vagy csak hiányzik a család, a gyermek), vagy ártatlannak tartja magát. A legutóbbi szökésnek az volt az indítéka, hogy az elítélt azt a hírt kapta otthonról: az élettársa el akarja hagyni.

– A büntetés-végrehajtás szakmai álláspontja az, hogy további szigorítások nem indokoltak, a vonatkozó jogszabályok megfelelő módon tartalmazzák a biztonságos őrzés feltételeit – nyomatékosította Makula György. Hozzátette: – A fogolyszökések számát tekintve a nemzetközi mezőnyben hazánk kivételesen jól áll: a magyar börtönökből a vizsgált 2014-es évben mindössze két fogolyszökés történt, ráadásul mind a két eset a börtönön kívüli helyszínen történt és az elkövetőeket nagyon hamar kézre is kerítették a hatóságok. Addig ez a szám a hasonló fogvatartotti populációval rendelkező Finnországban 285 volt ugyanebben az évben, Olaszországban 139, Svédországban 133, Németországban 298, Hollandiában pedig 381. Tízezer rabra vetítve így a hazai arány 1,1 szökés, szemben a francia (28,6), a német (45,4) vagy a holland (386,5) mutatókkal. Amíg a szocializmus idején két számjegyű volt a szökések száma (1958-ban 18-an, de még 1980-ban is 13-an szöktek meg a hazai börtönökből), addig a rendszerváltás óta tartósan csupán néhány esetre csökkent az ehhez hasonló incidensek száma Magyarországon. Valamennyi szökevényt rövid időn belül, átlagosan 5-6 óra leforgása alatt vagy a büntetés-végrehajtás vagy a rendőrség munkatársai elfogták.

Ladányi Tóth Lajos


Gyorsított eljárás

Mire számíthat, akit szököttként elfognak?

Az elfogott fogvatartottal szemben büntetőeljárás indul. Az adott intézet parancsnoka mérlegelés nélkül az illetékes rendőrkapitányságon feljelentést tesz. A büntetőtörvénykönyv 283. §-a alapján aki a büntetőeljárás alatt, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során a hatóság őrizetéből megszökik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A legutóbb, Cegléden elkapott elítélt ügyét gyorsított eljárásban már le is tárgyalták, a szökött rab nem jogerősen 2 év 6 hónap börtönbüntetést kapott.








hirdetés