Pozitív üzenetek a zene nyelvén

A finnországi Sibelius Középiskola Kamarakórusának lelkesedése érthető a gálán, hiszen a zsűri arany minősítéssel jutalmazta a versenyen bemutatott produkcióját
A finnországi Sibelius Középiskola Kamarakórusának lelkesedése érthető a gálán, hiszen a zsűri arany minősítéssel jutalmazta a versenyen bemutatott produkcióját
Nyíregyháza – Dr. Solymosi Tari Emőke: a Kodály-módszer Magyarország egyik legfontosabb nemzeti kincse és exportcikke.

Sok szép élménnyel gazdagabban tértek haza azok a magyar és külföldi énekesek, akik részt vettek a közelmúltban Nyíregyházán a XI. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztiválon. Az együttesek szakmai zsűri előtt minősítőversenyen is bizonyíthatták tudásukat, felkészültségüket. A kórustalálkozó befejezésekor a zsűri magyar tagjait kérdeztük meg arról, ők hogyan fognak visszaemlékezni erre az egy hétre.

Nyíregyháza büszke lehet

– Számomra óriási élmény volt ennek az egy hétnek minden perce. Véleményem szerint Nyíregyháza rendkívül büszke lehet arra, hogy itt megvalósulnak Kodály Zoltán elképzelései Szabó Dénesnek, a pedagógus kollégáinak és a munkatársainak köszönhetően – mondta el érdeklődésünkre dr. Solymosi Tari Emőke, a Zeneakadémia zenetörténész tanára, a Magyar Művészeti Akadémia művészetelméleti tagozatának vezetője.

– Mindez példa lehet az egész világon. Meg kellene már érteni végre mindenkinek, hogy a Kodály-módszer Magyarország egyik legfontosabb nemzeti kincse és exportcikke. Az egész világról idejönnek megcsodálni azt, amit Szabó Dénes, illetve most már a fia is, Szabó Soma elérnek. Mi ennek a lényege? Az, hogy a zene közösségteremtő és személyiségnevelő erő, a személyiség fejlődésének első számú eszköze. Szabó Dénes karizmatikus ember. Ilyen fajta elhivatottság, ilyen fajta tehetség, és ilyen nagy szeretet nélkül nem lehet ilyen színvonalon végezni ezt a munkát. S az, hogy van egy ilyen fesztivál, lehetőséget ad arra, hogy egész Magyarországról és szerte a világból idejöhessenek és megtapasztalhassák, hogy a valóságban hogyan működik mindaz, amit Kodály elképzelt. Rendkívül szomorúnak tartom, hogy Magyarországon nagyon sokan vannak olyanok, akik Kodály gondolatait elavultnak tartják, holott ha idejönnek, láthatják, ennél jobb zenei módszer az ókor óta nincs a személyiség nevelésében – folytatta dr. Solymosi Tari Emőke.

– Rendkívül magas színvonalú volt a minősítő verseny. Azt lehetett tapasztalni, hogy minden kórus a maximumot nyújtja. Érezni lehetett, a megszabott műsoridőben mindenki a legjobbat akarja kihozni magából. Az ember a legszívesebben mindenkinek arany minősítést adna, de csak a legjobbak kaphatnak aranyat. Akik pedig most nem kaptak aranyat, van lehetőségük még a fejlődésre.

Baráti és szakmai kapcsolat

A zsűrinek tagja volt Gyöngyösi Levente zeneszerző is.

– Nem először vagyok Nyíregyházán, sőt, azzal a boldogító tudattal megyek majd haza a fesztiválról, hogy lassan kezdem magam itthon érezni. A feleségem révén is kötődöm a városhoz, hiszen Nikoletta tíz évig tagja volt a Pro Musica leánykarnak. Ebből a kapcsolatból kerekedett ki aztán kitűnő baráti és szakmai kapcsolat a Cantemus Kórus­intézménnyel.

– Immár hat éve zsűrizek kórusversenyeken, a Cantemus fesztiválon első alkalommal voltam zsűritag. Sokkal barátibb és bensőségesebb hangulata volt ennek a fesztiválnak a többihez képest. A világ sok táján egy verseny üzleti vállalkozás, gigantikus méreteket ölt, de itt a kórustagok lelki síkon mozognak, s mivel emberléptékű a rendezvény, a kórustagokat intenzív élmények érik.

– KM-MML –


Nem a győzelemről szólt

– Elképesztő energiákat mozgósítottak a kórusok, mindenki mindent bevetett, hogy jól szerepeljen – folytatta Gyöngyösi Levente. – Nem a siker érdekében adtak ki magukból mindent, mert nem hiszem, hogy ez a fesztivál a győzelemről szólt volna, hanem azért, mert mindenkinek volt közlendője a másik emberhez, tele voltunk pozitív üzenetekkel a zenén keresztül.








hirdetés