Pszichiátriai társaság: még mindig létszám- és forráshiánnyal küzd a szakma

Budapest – A pszichiátriai szakma még mindig létszám- és forráshiánnyal küzd, miközben a tudományos előrejelzések szerint a 21. század a pszichiátriai betegségek évszázada lesz – közölték szakemberek a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) XX. vándorgyűlését megelőző sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.

Molnár Károly, a társaság elnöke arról beszélt, hogy a pszichiátriai ellátás nem szűkíthető le a kórházakban vagy ellátókban végzett szakmai munkára, a páciensek ellátása, jövője, visszailleszkedése a mindennapokban össztársadalmi felelősség kell, hogy legyen. Az, hogy a pszichiátriai ellátásban mi történik, csak részben a gyógyítók felelőssége, az intézményfenntartás, a gyógyítás körülményeinek javítása a fenntartók és a törvényhozók felelőssége – tette hozzá.

Purebl György, az MPT leendő elnöke úgy fogalmazott, a pszichiátriai betegségek egyre gyakoribbá válnak, a 21. század a pszichiátriai betegségek évszázada lesz, például a depresszió 2020-ra a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség lesz a szív- és érrendszeri megbetegedések után.

A betegek többsége nem azok közül kerül ki, “akikről az újsághírek szólnak”, nem feltétlenül a szélsőséges esetek. Mentális problémával sokan küzdenek, ezeknek az embereknek szükségük van a segítségre, és nem olyan színvonalon kapnak gyógyulást, amilyen színvonalon lehetne – mondta Purebl György, hozzátéve, ez nem csak magyar probléma.

Molnár Károly hozzáfűzte, az OECD-országok közül Magyarország az utolsó helyen áll az egészségügyben a pszichiátriára fordított források arányát tekintve, ami jelenleg öt százalék. Mindenképpen fejleszteni kell az ellátást – tette hozzá.

Kurimay Tamás, a társaság volt elnöke jelezte, a mentális problémák sokasodása nem magyar sajátosság, Európa számos országa küzd ezzel. Az Európai Unióban minden negyedik állampolgár érintett valamilyen mentális betegségben, és arról sem lehet elfeledkezni – folytatta -, hogy idősödő társadalmakról beszélünk, ami globális kihívást jelent, mert például a demenciával élők száma 2050-re megkétszereződik majd.

A professzor kiemelte, hogy fokozódnak a stresszhez kapcsolódó problémák, a munkahelyi lelki egészség kérdése is előtérbe kerül, és meg kell találni az egyensúlyt az ellátási rendszerben a kórház, a járóbeteg-ellátás és a közösségi ellátás között.

A pszichiátriai szakma négynapos vándorgyűlésére több mint 1300 szakember jelezte részvételét, 101 előadás hangzik el, például a pszichiátriai kutatások jelenéről és jövőjéről, az evészavarok korszerű szemléletéről, a szkizofrénia és a szuicid viselkedés kutatásának legújabb eredményeiről. A szakemberek foglalkoznak majd a pszichiátria kompetenciájával és határterületeivel, valamint a pszichiátriával kapcsolatos társadalmi beállítódásokkal is, különös tekintettel a médiával való kapcsolatra. Az esemény keretében ismertetik azt a kutatást, amely az evészavarok előfordulását vizsgálta a divatszakmában, de lesz előadás a pszichiátriai szakemberek lelki egészségéről is.

Utóbbi témában egy munkacsoport 2006-ban átfogó életminőség- és pályaképfelmérést végzett a magyar pszichiáterek körében. E vizsgálatot megismételték 2015-ben, hogy képet kaphassanak a változásokról. A kérdőívet az általános egészségi állapotra, az alapvető pszichoszociális mutatókra, valamint a pályaképre vonatkozó részkérdőívekből állították össze.

A szakemberek munkabeli túlterhelését jól jelzi, hogy az adatközlőknek átlagosan 1,8 munkahelyük van – 36,7 százalékának kettő, 21,3 százalékának három vagy még több. A megkérdezettek több mint kétharmada (68,7 százalék) túlterheltnek érzi magát, a munkahelyi stressz a szakemberek több mint felére (58,7 százalék) jellemző. A pszichiáter szakma presztízsét a válaszadók egy ötfokú skálán átlagosan 2,3-ra értékelték, miközben az orvosi szakma presztízsének átlagpontszáma 3,1 volt.

A válaszadók csaknem egytizede (9,4 százaléka) tervez külföldi munkavállalást orvosként, további 3,2 százalék szintén tervez, de nem orvosként. A válaszadók 41 százalékának az egészségi állapota romlott az elmúlt öt évben. A Beck-kérdőív szerint enyhe depresszióval küzd a megkérdezettek 21,1 százaléka, a kiégés tüneteit pedig a mintában szereplők 20-28 százaléka mutatja.

A kutatást végzők megállapították, hogy a hazai pszichiáterek körében a túlterheltség, a kiégés és a rossz általános egészségi állapot aránya jelentős, az adatok alapvető változtatás szükségességét mutatják.
Sós Éva, a társaság főtitkára kiemelte a Duna Szimpózium keretében hallható előadást, amely a transzkulturális pszichiátriával, napjaink migrációs problémájával foglalkozik szakmai megközelítésben.

Molnár Károly ehhez kapcsolódóan kiemelte, semmilyen politikai felhangja nem lesz az előadásnak, de mindenképpen szükséges a transzkulturális pszichiátriával foglalkozni, mert ekkora tömegű idegen ajkú és más kultúrákból érkező ember ellátására az egyes ellátórendszereknek fel kell készülniük.

– MTI –








hirdetés